Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

1. Párhuzamos monológok vagy dialógus? A zsidó-keresztény párbeszéd lehetőségi feltételei - Biró Tamás: Értelek, értelek… de miről beszélsz?? - A keresztény-zsidó párbeszéd a kognitív vallástudomány perspektívájából

zanak, amelyek egyik fél vallási rendszerébe sem illeszkednek bele.4 A következő kihívás tehát önnön identitásunk megőrzése a keresztény-zsidó párbeszéd során.

Szükséges, hogy elhallgassam a középkori rabbik azon álláspontját, amely szerint a keresztény szentháromság fogalma nem fér bele a zsidó monoteizmus-felfogásba? Elvárhatom egy kereszténytől, hogy megtagadja hite sarkalatos pontját, miszerint a Jézusba vetett hit az egyedüli út az üdvösséghez? Meg kell-e változtatni a politikai korrektség érdekében a sok száz éves liturgiát mindkét oldalon? Meggyőződésem, hogy az igazi párbeszéd egymás valódi elfogadásáról kell, hogy szóljon, nem pedig hamis álarcok mögé való bújásról. Igazi barátok megértik, hogy a másik fél más, másmilyen, másként gondolkodik, és ez nem feltétlenül rossz. Tudomásul veszem, hogy keresztény felebarátom szerint én nem üdvözülök, szerintem pedig ő sérti meg Noé fiainak egyik alaptörvényét, tehát másként gondolkodunk alapvető kérdésekről, de ez a tény nem állhat egymás szeretetének az útjába. Szerencsére hitem nem írja elő azt, hogy a gyakorlatban is alkalmazzam a Deuteronomium 13. fejezetének előírását, azaz hogy kard- élre hányjam az idegen isteneket tisztelő városok lakosságát. Saját hitemet nem adhatom fel annak érdekében, hogy bizonyítsam a másik tiszteletét.

Ha ezt teszem, saját hátországomat veszítem el: azokat, akiknek a hit megszokott formái és a Másiktól való elkülönülés jelenti az identitását.5 Mindkét oldal csak akkor tudja toleráns viselkedésre nevelni a híveit, ha önazonosságát, a másik oldaltól való különbözőségét markánsan megfogalmazza, ezáltal a híveit maga mellett tartja, majd hozzáteszi Lev. 19:33 és Deut. 10:18 szellemében, hogy szeresd az idegent. A jövevény szeretetének tórái parancsolata kiegészíti a csoporton belüli felebarát szeretetét, de nem azonos a kettő, mert más és más a szerepük. A tolerancia gondolatát - akárcsak más társadalmilag fontos kérdésekben elhangzó közös nyilatkozatokat - csak akkor tud4 Lásd a hozzászólásomat a Szombat folyóirat 2008-as Yeshayahu Leibowitz-vitájához (Bíró Tamás, ‘Párbeszéd a kirakós játékról’, in Szombat, 2008. szeptember).

5 Zsidó-keresztény viszonylatban itt többről van szó, mint az ősidők óta belénk kódolt, erkölcsileg elitélendő, de kikerülheteüen csoportidentitás-képző xenofóbiáról. Lásd Dobos Károly cikkét a jelen kötetben, valamint: Israel YUVAL, Two Nations in Your Womb: Perceptions of Jews and Christians in Late Antiquity and the Middle Ages (Berkley és Los Angeles, University of California Press, 2006).

55