Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

1. Párhuzamos monológok vagy dialógus? A zsidó-keresztény párbeszéd lehetőségi feltételei - Nagypál Szabolcs: A zsidó-keresztény párbeszéd a vallásközi közvetítés (mediáció) szemszögéből

mélyesen részt vesznek; és e megváltozott életükkel kell majd tanúsá­got tenniük a saját és a másik közösség előtt gondolkodásuk megvál­tozásáról (metanoia, conversio). Aki nem vett részt a találkozáson, az csak a személyek és a szövegek tanúságtételén keresztül értesülhet az eredményekről. Sajnos, zsidók és keresztények közös történelmében számos példát találunk arra, hogy egy hitvita résztvevői nem éppen önszántukból voltakjelen egy vallásközi találkozáson. 2. A résztvevő felek egyenrangúságának elve azt jelenti, hogy mind­két fél teljes mértékben elismeri a másik személy egyenlő emberi mél­tóságát Isten előtt, és legalább a tényleges párbeszéd idejére elfogadja a másik közösség egyenlő méltóságát is, zárójelezve a saját kiválasz­tottság-, vagy egyenesen kizárólagosságtudatát (exkluzívizmus); ami tulajdonképpen minden magára valamit is adó vallás sajátja, de külö­nösen is az egyistenhívő, szemita vallási család tagjaié.25 Az egyenran­gúság azt is jelenti, hogy nincs „bűnös” és „áldozat” a résztvevők kö­zött, hanem mindkét félnek van valami (vagy sok minden) a rovásán, ugyanakkor rengetegféleképpen hozzájárulhat a másik gazdagodásá­hoz és elmélyüléséhez.26 Történelmileg kétféle aránytalanság áll fönn zsidóság és kereszténység között: számarányát és közéleti hatalmát te­kintve a kereszténység fokozatosan, de már igen hamar fölébe kereke­dett a zsidóságnak, amely sokszor kiszolgáltatott helyzetbe került a „keresztény” államokban. Ám fordítva is aránytalanság áll fönn a két vallás között: a kereszténységnek ugyanis teológiai szempontból min­denképpen szüksége van a zsidóságra, nélküle értelmezhetetlen, a zsi­dóságnak viszont teológiai szempontból nem föltétlenül van szüksége a kereszténységre (noha a kortárs zsidóság vallástörténetileg természe­tesen függ a kereszténységtől, hiszen kölcsönösen hatottak egymásra). 3. A merevség (fundamentalizmus) tilalma azt jelenti, hogy a párbeszédben nem megengedett a hajthatatlanság és rugalmatlanság, 25 Az egyenrangúság kérdéskörében mélyednek el az általunk szerkesztett kötet ta­nulmányai: NAGYPÁL Szabolcs - Blocksome Rebecca - SajDA Peter (eds.), Subtle as Serpents, Gentle as Doves: Equality and Independence (Prága, BGÖI - WSCF- CESR, 2005). A cikk elérhető: http://www.koed.hu/serpent/index.html. (A kutatás ideje: 2011. november 20.) 26 SCHWEIGHARDT Zsanett is kiemeli a közvetítési eljárás szakaszainak fölsorolása­kor a felek mellérendeltségét: SCHWEIGHARDT Zsanett, ’Az elterelés kriminológi­ai aspektusai’, Themis: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudo­mányi Doktori Iskola Elektronikus Folyóirata (2007/2) 109. A cikk elérhető: http://www.ajk.elte.hu/TudomanyosProfil/Kiadvanyok/elektronikus/themis/ Themis%20-%202007.%20December.pdf. (A kutatás ideje: 2011. november 12.) 42

Next

/
Thumbnails
Contents