Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

4. Utak a végtelen felé … A zsidó-keresztény párbeszéd a modern teológia fényében - Kránitz Mihály: "Egy embernek két fia volt…" - II. János Pál pápa erőfeszítései a katolikus-zsidó párbeszédben

tos, mert lelkileg összekapcsolja (spiritualiter coniunctus) a keresztényeket Abrahám leszármazottaival.29

A Katolikus Egyház Katekizmusa a keresztény imádság mintáját és egész hitéletének gyökereit az Ószövetségben fedezi fel.30 1992-ben adták közre azt a világkatekizmust, amely az 1985-ös szinódus kérése volt, hogy készüljön egy rövid foglalat az egész keresztény tanításról.31 Ez a katekizmus a forrása a nemzeti és helyi kisebb hittankönyveknek, melyek hangsúlyozzák az imádság fontosságát a keresztény életében. A zsidó jámborság példát ad az egyház számára is az Istenhez való fordulásban. Mózes közvetítő imája, Dávid király imádsága, Illés és a próféták szívből jövő fohásza, valamint a zsoltárok közösségi imádsága az ószövetségi ima remekművei. Hatásukban kiterjednek a történelem minden dimenziójára, és az egyház imájának is lényeges és állandó elemét képviselik.32 A lelkiségi kapcsolat alapja az Isten szava, a Szentírás, melyet keresztények és zsidók egyaránt lelki életük alapjának fogadnak el.33

II. János Pál pápa ezt a lelkiséget igyekezett - a két vallás összetartozását megvallva - különböző apostoli útjai során megvalósítani, amikor zsinagógákat keresett fel, melyek közül kiemelkedik a római zsinagógában való találkozás a zsidóság képviselőivel (1986), majd a szentföldi útja Izraelben (2000. március 20-26.), amikor saját fohászát elhelyezte egy papírlapon a Siratófal egyik sziklarepedésében, és

29 Vö. ’Nostra aetate, Nyilatkozat az egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról’, 4. cikkely, in A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai (Budapest, SZÍT, 2000) 401-403.

30 Vö. A Katolikus Egyház Katekizmusa (Budapest, SZÍT, 2002) 2558. pont, 650.

31 II. JÁNOS PÁL pápa, Fidei depositum (apostoli konstitúció), in A Katolikus Egyház Katekizmusa, 13.

32 Vö. A Katolikus Egyház Katekizmusa, 2558-2597. pontok, 647-657. Különösen a zsoltárok jelentik a közös lelkiségi gyakorlatot zsidók és keresztények között, azok mély emberi élményeinek átélésével. Egy keresztény számára egy zsoltár imádkozása mindig Krisztus követését is jelenti. Vö. STRUPPE, U., Bevezetés az Ószövetségbe (Budapest, Jel Kiadó, 2003) 179-180. Lásd még RAJ, T., Nem idegen közöttünk. A zsidóságról nem zsidóknak (Budapest, Makkabi, 2001)’Ima’ szócikk, in ATTIAS, J.-Chr. - Benbassa E., A zsidó kultúra lexikona (Budapest, Balassi—Larousse, 2003) 140.

33 PÁPAI Biblikus BIZOTTSÁG, Szentírás-magyarázat az egyházban (1993) (Budapest, Szent Jeromos Bibliatársulat, 1998) 56-61 (Magyarázat a bibliai hagyományon belül)', PONTIFICIA Commissio BIBLIGA, Il popolo ebraico e le sue Sacre Scritture nella Bibbia cristiana (Cittá dei Vaticano, Libreria Editrice Vaticana, 2001) 46-152. CTemi fondamentali delle Scritture del popolo ebraico e loro accoglienza nella fede in Cristo).

408