Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
4. Utak a végtelen felé … A zsidó-keresztény párbeszéd a modern teológia fényében - Kránitz Mihály: "Egy embernek két fia volt…" - II. János Pál pápa erőfeszítései a katolikus-zsidó párbeszédben
tatandó párbeszédre is, beleértve természetesen a zsidóságot.6 Hosz- szú-hosszú idő után a II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) lesz az az egyházi fórum, mely katolikus részről pozitív módon értékelte a nagy világvallásokat, és kiemelten az izraelita vallást.7 A zsinaton több dokumentum is foglalkozott a vallásokkal, mint például a Lumen gentium,8 az Ad Gentes,9 a Gaudium et spes,10 11 a Dignitatis humanae'1 és a zsidóságra külön kitérő Nostra aetate12 kezdetű szövegek. 2. IL János Pál pápa eredményei a katolikus-zsidó párbeszédben A II. Vatikáni Zsinat új szemléletet tükröző dokumentumai megszületésüktől kezdve ismertek voltak Karol Wojtyla, a későbbi II. János Pál pápa (1978-2005) előtt, aki lelkipásztori küldetése során a római katolikus egyház pozitív szemléletét a vallásokkal, és kifejezetten a zsidósággal kapcsolatban szüntelenül alkalmazta. Egyik, nekünk, magyaroknak is emlékezetes megnyilatkozása éppen Budapesten hangzott el, 1991. augusztus 18-án. Beszédében, mint oly sokszor, a pápa kitért a zsidókat a XX. században ért szenvedésekre: „Minden keresztényt arra kérünk, hogy velünk együtt gondolkodjanak el arról a katasztrófáról, amely a zsidó népet sújtotta, és arról az erkölcsi kötelezettségről, hogy soha többé nem hagyjuk az önzést és a gyűlöletet odáig fajulni, hogy ennyi szenvedést és halált okozzon.13 A pápa egész konkrétan szól azokról a napokról, „amikor az üldözés sötét felhői 6 Vö. VI. PÁL pápa, ’Ecclesiam suam’ (enciklika, 1964), in Az Egyház küldött. VI. Pál apostoli műve (szerk. Kránitz, M., Budapest, SZÍT, 2009) 135-184. 7 A Tanítóhivatal még 1948-ban elítélte Leonard Feeney álláspontját, aki tanításában ragaszkodott az egyházhoz való tartozáshoz az üdvösség elnyerésében. A Szent Officium levelet intézett a bostoni (USA) érsekhez (1949. augusztus 8.) Leonard Feeney ügyében, akit hajlíthatadan makacssága miatt később, 1953. február 4-én név szerint kiközösítettek (DS 3866-3873). 8 Vö. LG 16-17. 9 Vö. AG 3,8-11. 10 Vö. GS 22. 11 Vö. ’Dignitates humanae’ nyilatkozat a vallásszabadságról, in A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai (Budapest, SZÍT, 2000) 493-506. 12 Vö. NA 1: A vallások közös vonásai; NA 2: A hinduizmus, buddhizmus és egyéb vallások értékei; NA 3: A muzulmán vallás nagyrabecsülése; NA 4: Benső kapcsolat az izraelita vallással; NA 5: Az egyetemes testvériség minden diszkriminációt kizár. 13 II. JÁNOS Pál pápa, ’Beszéd a budapesti zsidó közösség képviselőihez 1991. augusztus 18-án’, in Insegnamenti 14/2 (1991) 3-49. 403