Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Gombocz Eszter: A gyermekkor helyszíneinek szerepe az elhallgatott múlt előhívásában
visszhangtalan maradt. Kertész regényét abszurd módon először a németországi olvasóközönség fogadta be. A rendszerváltozás meglazította ugyan az emlékezés kommunizmus alatt mesterségesen lezárt zsilipjeit, a zsilipek azonban azóta sem nyíltak meg egészen. Erre többféle magyarázat kínálkozik. A probléma egyrészt politikai természetű. A hárítás és távolságtartás attitűdje, amely a Soát továbbra sem tekinti a magyar történelem tragédiájának, megakadályozza a katarzis utólagos megteremtését. 2004 óta Magyar- országon is létezik ugyan holokauszt emléknap, Budapesten megnyílt a Holokauszt Emlékközpont, amelynek célja emlékhelyet állítani a Soának, az új rendszerben szocializálódó nemzedék tagjainak többsége mégis érzéketlen a változással szemben. A hallgatás másik oka lélektani. Ez utóbbi kérdéssel részletesebben foglalkozom, mégpedig egy szűkebb közeg, az óbudai zsidó hitközség példáján keresztül. 1. Az eltűnt óbudai zsidó hitközség nyomában Az óbudai zsidóság Magyarország egyik legnagyobb, legtekintélyesebb közössége volt a XIX. században. Az 1821-ben épült Óbudai Zsinagóga az úgynevezett Judenhof, magyarul zsidóudvar területén, a keresztény közösség közvetlen közelében állt. [1. Kép, az Óbudai Zsinagóga, 2006] A keresztény lakosság legnagyobb részét a XIX. század közepén durván 5000 fővel a németség alkotta Óbudán, a zsidóság pedig 3500 lélekkel a második legnépesebb csoportot alkotta. Magyarként hozzávetőleg 200-an éltek itt akkoriban. A három közösség templomai: az Óbudai Plébániatemplom, a reformátusok hajléka és a zsinagóga szintén egymás közvetlen közelében emelkedtek. A három imahely közül a zsinagóga klasszicista épülete a 70-es évektől csupán profán szerepet töltött be: a televízió egyik stúdiója működött a kívül szépen helyrehozott falak mögött, hiszen az óbudai hitközség tagjainak nagy része 382
