Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Gombocz Eszter: A gyermekkor helyszíneinek szerepe az elhallgatott múlt előhívásában
meghalt a Soá áldozataként. 2010 őszén méltatlan állapotából feltámadva Budapest legrégibb zsinagógája visszanyerte eredeti funkcióját. A felszentelési szertartás, és az új Tóra-tekercs ünnepélyes avatása során az épület bejáratánál kisgyerekek fogócskáztak, utat törve maguknak az óriási tömegben. Egy mellettem álló férfi mosolyogva megjegyezte: a Tóra után a gyerekek a legfontosabbak. Ugyancsak a Judenhof területén működött 1920-tól 1944. március 19-ig, a német megszállásig az Óbudai Izraelita Elemi Iskola, amelynek épületét a környékbeli házakkal együtt a 70-es években dózerolták el. A lakókat panelházakban helyezték el, illetve szétszórták őket Budapest távoli részein, ezért az óbudai zsidóság történetét kutatva évekig hiába kerestem túlélőket. A fordulatot a téma, és ezzel együtt a vizsgált tér szűkítése jelentette. Az egykori óbudai zsidó elemi iskola történetére koncentrálva lassan sikerült harminchárom Izraelbe, Ausztráliába, Németországba, stb. elszármazott, illetve Magyarországon maradt túlélőt találnom. Az összegyűjtött írásbeli visszaemlékezésekből, interjúkból, dokumentumokból, fényképekből, hanganyagokból összeállított CD-ROM-ot 2008-ban, egy iskolai találkozó során a túlélők, majd egy évvel később néhány német gyökerű nem zsidó szemtanú kezébe adtam. A túlélők és szemtanúk többsége iskolás gyerek volt a vészkorszakban. Háborús élményeikről sokszor még családtagjaiknak sem meséltek, vagy csak nagyon keveset. A csend megtöréséhez, az emlékek felszabadításához komoly mértékben hozzájárult az, hogy kérdéseimet a zsidó elemi iskolai élmények, valamint a gyerekkor egyéb helyszínei köré csoportosítottam. Mivel pedig az iskola az élet egészét tükrözi, a diákok történetein keresztül all. világháború előtti és a II. világháború alatti magyar történelem tágabb összefüggései is feltárultak: a zsi- dó-magyar/magyar-zsidó, a német-magyar/magyar-német identitás, az asszimiláció, a zsidóság keresztény lakossággal való együttélésének kérdései, a diszkrimináció folyamata: az árulások, de a hűség megnyilvánulásai is. A következőkben ezeket a pontokat fejtem ki részletesebben a visszaemlékezésekben megjelenő helyszínek nyomán haladva. 2. A gyermekkor helyszínei A gyermekkor helyszínei közül az iskola áll a visszaemlékezések előterében. Körülötte azonban - az emlékezés mechanizmusának következtében - más színterek is felidéződnek: a zsinagóga, az otthon, il383
