Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Bányai Viktória: Keresztényekről alkotott kép a zsidó felvilágosodás tankönyveiben
bői munkája végén még hozzáteszi: „Sokan az országok népei közül készek jót tenni velünk, és szeretettel fogadni bennünket. Ha hallgatunk, és nem adunk választ erre, vétket követünk el.”15 Tankönyvek Szűkebb vizsgálatunk tárgyai, a hit- és erkölcstan tankönyvek. Maga a műfaj is a haszkala jellegzetes terméke. Mint Kaufmann Dávid gyűjtéséből tudjuk,16 a legkorábbi - alig néhány - zsidó káté a szefárd diaszpóra körében jelent meg, részeként a kényszertérítések és kiűzések során megszakadt hagyomány újratanulásának, standardizálásá- nak. Tömeges és tényleges iskolai használatban lévő műfajjá azonban csak az 1780-as évektől, a berlini haszkala megjelenésétől vált. A műfaj megjelenésének okai között első helyen az oktatási rendszer változását kell említenünk. Az átalakulás egyik fő - és a zsidóság belső konfliktusai szempontjából legkényesebb - területe a vallásoktatás rendszerének fokozatos átstrukturálódása, a modern iskolák oktatási rendjébe illeszkedő tantárgyak kialakítása, és az ezek oktatásához szükséges, új szellemű tankönyvek megírása. Tehát praktikusan az oktatásnak lassanként teret hódító új szerkezete, az ezekre az ismeretekre szánt idő szűke tette szükségessé tankönyvvé szervezni azt az ismeretanyagot, amit korábban magukból a forrásokból merítve, a hagyomány alapvető szövegeinek tanulmányozása során sajátítottak el a gyerekek. Azonban ebben a folyamatban az oktatás keretein túlmutató események a döntőek: a judaizmus fokozatos belső és külső átértékelése, ami során a 19. század második felére (Magyarországon a század végére) a bevett vallások egyike vált belőle. A keresztény társadalomba való betagolódás tette megkerülhetetlenné az olyan alapvető kérdésekben való egyértelmű (katekizmusszerű) állásfoglalást, mint hogy mi tesz zsidóvá, mi az, ami ebből alapvető, mi az, ami „baj nélkül” elhagyható, mi közös és mi megkülönböztető a keresztényektől, mik az új helyzetben a keresztényekkel szemben tanúsítandó erkölcsi és vallási normák. Könnyen belátható, hogy ezeknek a tankönyveknek kifelé, a nem-zsidó közösség felé szóló üzenete is volt: nem csupán a jövő ge15 STRBIK Andrea fordítása, Chorin Áron 38. 16 KAUFMANN Dávid, ’Zsidó káték’, Magyar Zsidó Szemle, 1 (1884) 107-114. 376
