Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Fabiny Tamás: A kisziszegett és kitaszított - Antijudaista és antiszemita megnyilvánulások Júdás Iskárótessel kapcsolatban
Kazantzakisz másik Júdással kapcsolatos művében, Az utolsó kísértésben pedig „a vörös szakállú”-ként szerepel Júdás.20 Az orosz szerző, Andrejev is követi ezt az íratlan szabályt. Művének legelején ezekkel a szavakkal óvják Jézust Júdástól: .... tolvaj, s rútabb Judea minden lakosánál. Nem, ez nem magunkfajta, ez a vörös hajú Iskariótes Júdás.”21 Andrejev később már egyenesen a „vörös hajú, csúnya zsidó” meghatározást adjajúdásról.22 Vizsgáljuk meg ezek után, hogy a passiójátékokban és a képzőművészetben miként kapcsolódott össze Júdás és a zsidóság ábrázolása. A passiójátékok nem egyszerűen megjelenítették Jézus életét és annak különösen is utolsó hetét, hanem mindig morális tanulsággal is kívántak szolgálni. A hívek intése mellett mind erőteljesebben megnyilvánult az a szándék, amely a zsidókat akarta mindenképpen megtéríteni. Ennek jegyében a passiókat gyakran olyan dramatikus viták keretezték, amelyekben az ószövetségi próféták jelmezét viselő szereplők próbálták meggyőzni a zsidókat, akiket az előadók saját koruk zsidó öltözetében jelenítettek meg. Zsidóellenességben legmesszebbre talán az 1500-ban keletkezett Donaueschingeni passiójáték ment, amely Jézus szenvedésének naturalisztikus ábrázolása során a felelősséget egyértelműen a zsidókra hárította.23 Mindezt ráadásul oly módon tette, hogy a tér és az idő korlátáit elmosva a nézőket saját koruk zsidósága ellen hangolta.24 A zsidók a 14-15. századi Európa számos városában nemkívánatos elemnek számítottak. A passiójátékok egyszerre tükrözték és gerjesztették a kisebb-nagyobb antiszemita megnyilvánulásokat. 20 http://www.arg.sulinet.hu/~boobaa/magan/kiad/jezus.html 21 ANDREJEV, L., ’Júdás’ in: A Nagy Szlemm (ford: Benedek Marcell, Budapest, Európa, 1981) 413. 22 Andrejev, l., ’Júdás’, 414. 23 FENSKE W., Brauchte Gott den Verräter?, 36. LUZ, U., Das Evangelium nach Matthäus, 252 idéz néhány sort a Donaueschingeni passióból annak szemléltetésére, hogy Júdással együtt az egész zsidóságot érte vád: „Die iuden hand im genommen sin leben / umb drissig pfenig ward er geben / von eim der was der iunger sin / o ir Schwestern und brúder min / helffent mir rechen dise tat / an dem falschenn iudischen rat. / Pfüch (=pfui) ir iuden der grossen schand / daz ir uff erd ie wurdent geborn / des müessent ir ewenclich sin verlorn.” DIECKMANN, BJudas als Sündebock, 64 azt idézi ebben az összefüggésben, ahogy egy passiójáték proklamátora a színjáték kezdete előtt bejelenti: „So werdent ir sechen in kurtzer frist / wie got von den iuden gemartert ist.” 24 „Das Gefährliche bei den Passionsspielen in bezug auf die Darstellung der Juden war es, dass die Spiele die Zeitgrenze teilweise aufhoben und die historische Distanz verschwommen war.” Bremer, N., Das Bild der Juden in den Passionsspielen, 58. 361
