Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
1. Párhuzamos monológok vagy dialógus? A zsidó-keresztény párbeszéd lehetőségi feltételei - Nagypál Szabolcs: A zsidó-keresztény párbeszéd a vallásközi közvetítés (mediáció) szemszögéből
A zsidó-keresztény párbeszéd a vallásközi közvetítés (mediáció) szemszögéből NAGYPÁL Szabolcs A vallásközi párbeszéd, így a zsidó-keresztény találkozás is a közéleti, kulturális és vallási sokszínűség (pluralizmus) összefüggésrendszerében zajlik,1 amely a világméretűvé vált (globalizálódott) világban egyre inkább kibontakozó valóság.1 2 Alapföltétele a vallásszabadság, amely világtörténelmi léptékkel mérve meglehetősen új jelenség, a legjobb helyeken is mindössze néhány száz esztendős: a római katolikus egyház például csak 1965-ben ismerte el hivatalosan a Dignitatis Humanœ nyilatkozatban.3 A vallásszabadság elismerése és biztosítása előtt tulajdonképpeni értelemben vett vallásközi párbeszédre csak a legnagyobb elmék és lelkek, a legbölcsebb és legszabadabb gondolkodók voltak képesek és hajlandóak.4 A viszályok (konfliktusok) kultúrált kezelésére (ide nem értve ezúttal az elkerülést, illetve az önkényes és erőszakos föllépést) négy alapvető lépcsőfok különíthető el: a közvetlen tárgyalás (negotiatio), a különböző szelíd viszálykezelési eljárások, a választottbíráskodás (arbitratio) és a bírósági eljárás (litigatio).5 Az utóbbi kettő a vallásközi 1 Leslie A. MURAY elemzi a sokszínűség átalakító hatását, amely alól egyetlen közösség sem vonhatja ki magát: MURAY Leslie A., ’A Transformative Model of Pluralism’, Religion in Eastern Europe /REE/ (1990/1) 1-4. A cikk elérhető: http://www.georgefox.edu/academics/undergrad/departments/soc-swk/ree/Muray_ Transformative_articles_previous.pdf. (A kutatás ideje: 2011. november 10.) 2 Robert J. TAYLOR ama szerző, aki kísérletet tesz mind a kulturális, mind pedig a közéleti sokszínűség meghatározására: TAYLOR Robert J., ’The Meaning of Pluralism in Ecumenism’, One in Christ /0IC/ (1974/4), 369-380. 3 Kifejezetten is megfogalmazódik e felelősség az emberi méltósággal foglalkozó hivatalos megnyilatkozásban, amelynek fordítása megtalálható például: ’Dignitatis Humanæ: Nyilatkozat a vallásszabadságról: A személy és a közösségek jogáról a társadalmi és polgári szabadsághoz a vallás dolgában (DH, 1965)’ (ford. SEREGÉLY István), in DIÓS István (szerk.), A II. Vatikáni Zsinat (1962- 1965) dokumentumai (Budapest, 2007.) 500. 4 A vallásszabadsággal kapcsolatos kutatásainkat a következő tanulmányunk foglalta össze: NAGYPÁL Szabolcs, ’Vallásszabadság, átcsábítás és közös tanúságtétel: A rendszerváltás néhány vallási kulcskérdése’, in GOSZTONYI Gergely - NAGYPÁL Szabolcs (szerk.), A rendszerváltás húsz éve: Állam, jog, társadalom ([Jogtörténeti Szemle (JTSz)], Budapest-Győr-Miskolc, ELTE ÁJK, 2010) 65-70. 5 BARCY Magdolna és SZAMOS Erzsébet mind az elkerülést, mind pedig az erőszakot fölsorolja a hatosztatú rendszerezésében: BARCY Magdolna - SZAMOS Erzsé35
