Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Fabiny Tamás: A kisziszegett és kitaszított - Antijudaista és antiszemita megnyilvánulások Júdás Iskárótessel kapcsolatban

Júdásnak és a zsidóságnak ez az azonosítása nyilván nyelvi okokra is visszavezethető, hiszen mind a nép, mind a tanítvány elnevezése Júda törzsére megy vissza. A görög, a latin, vagy éppen a német nyelvben ez a kapcsolat fenn is maradt, ellentétben például a magyarral vagy az angollal, hiszen a „zsidó” vagy „Jew” szavak hangzása már kevésbé őrizték meg a Júda gyököt. Júdás és a zsidóság összekapcsolásában a nyelv természetesen csak eszközül szolgált az immár az egyházatyáknál is megtapasztalható antijudaizmushoz.* 5 I. Gelasius pápa szerint a zsidók Júdásról kapták nevüket, Nagy Leó pedig úgy tartja, hogy a zsidók és Júdás együttesen feszítették meg Jézust.6 Az újkorban megelevenedtek ezek a nézetek, így például G. Volckmar 1875-ben megjelent Jézus vallása című könyve szerint Júdás a zsidóságot testesíti meg.7 Hasonlóképpen W.B. Smith egy 1911-ben megjelent tanulmánya szívósan képviseli azt az álláspontot, hogy Júdás a zsidó nép reprezentánsa.8 Látni fogjuk, hogy mind a képzőművészetben, mind a népi vallásosság területéhez tartozó passiójátékokban milyen méreteket ölthet Júdásnak a kifejezetten zsidó jegyekkel történő ábrázolása. Ez a megjelenítés és a mögötte érvényesülő szemlélet pedig az antijudaizmus s antiszemitizmus tárgykörébe tartozik. A méltányosságjegyében meg kell azonban jegyezni, hogy Júdásnak egy népre való vetítése - vagy megfordítva: az a szemlélet, hogy egy bizonyos nép Júdásbán testesül meg - nemcsak a zsidóság relációjában jelenik meg. S. N. Bulgakov orosz teológus (1871-1944) például a Júdás

rangot a zsidók általa észlelt terjeszkedése miatt, akiket itt Júdásnak nevez: „Sturm, Sturm, Sturm, Sturm, Sturm, Sturm! / Läutet die Glocken von Turm zu Turm! / Läutet, dass Funken zu sprühen beginnen, / Judas erscheint, das Reich zu gewinnen.” Idézi Dieckmann, B., Judas als Sündebock (München, Kösel, 1991) 16.

5 LUZ, U., Das Evangelium nach Matthäus 1/4 ([EKK], Düsseldorf - Neukirchen, Benzinger - Neukirchener Verlag, 2002) 251 egyebek mellett Hilariust és Augustinust említi: előbbi szerint mind Júdásbán, mind a zsidókban a harag lángja gyűlt ki az Úr nevének hallatán; utóbbi pedig Júdásbán a zsidók reprezentánsát látja, hiszen egyaránt csak földiekkel törődnek. Továbbá ld. Thümmel, H.-G., Judas Ischariot im Urteil der altkirchlichen Schriftsteller des Westen und in der frühchristlichen Kunst. Inauguraldissertation zur Erlangung der Doktorwürde der Hochwürdigen Theologischen Fakultät zu Greifswald (Greifswald, Ernst-Moritz- Arndt-Universität Greifswald 1958).

6 LUZ, Das Evangelium nach Matthäus, 251.

7 FENSKE W., Brauchte Gott den Verräter? Die Gestalt des Judas in Theologie, Unterricht und Gottesdienst (Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 1999) 131.

8 W.B. SMITH, ’Judas Iscariot’ The Hibbert Journal 9 (1910/11) 529-44. Smithnek a zsidó kutató, Samuel Krauss mondott élesen ellent. Vö. DIECKMANN, Judas als Sündebock, 261. és 360.

358