Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Schőner Alfréd: Székesegyház? Zsinagóga? - Szakrális épületek a zsidó negyed központjában, Toledóban

Székesegyház? Zsinagóga?

Szakrális épületek a zsidó negyed központjában, Toledóban1

Schöner Alfréd

A spanyol zsidóság aranykora, *7130 m*Trp bü 3HT11 ~)7n (Tor ha-zahav sel jahadut Szefarad) a IX-XIII. századi Spanyolország gazdasági fellendülésének ideje, melynek szerves része a gondolatok szabad szárnyalása. Politikai, kulturális, tudományos és szellemtörténeti értelemben a spanyol zsidóság a maximumot érte el. Bizonyos országokban, bizonyos helyeken a sok szenvedést és megpróbáltatást is átélő zsidóság időnként ún. „kegyelmi” állapotban részesül az Örökkévalótól.

A korszakot különösen akkor érthetjük meg, ha beleolvasunk abba a szakirodalomba és szépirodalomba, amely ez alatt a háromszáz év alatt héber vagy arab nyelven jelent meg. A zsidó irodalom egy része akkor nemcsak héber nyelven, hanem arabul is napvilágot látott, hiszen az Ibériai-félszigeten ez volt akkor a domináns nyelv. E kor kiemelkedő személyiségei a költő, Slomo Ibn Gabiről1 2 és a költőfejedelem, Juda háLévi,3 aki filozófus és orvos is volt egyszerre. Legismertebb műve, amely a mai napig olvasmányaink tárgya és kutatásaink forrása, a híres Kuzari. A Cion iránti vágyódását kifejező versciklus a zsidó irodalomtörténetbe Cionidák néven vonult be.4

Scheiber Sándor így ír Ibn Gabirolról:

„Salamon Ibn Gabiről született Malagában, majd Granadában nevelkedett. 1070 körül halt meg Valenciában... Megveti az életörömöket. Költeményei akár világfájdalmat, akár bölcselkedést, akár

1 E dolgozat a Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyvben megjelent írás átdolgozott és kibővített változata.

2 Scheiber Sándor, A feliratoktól a felvilágosodásig (Budapest: Múlt és Jövő Lap és Könyvkiadó, 1997) 148. A spanyol aranykor költőjéről magyar nyelven lásd Dr Kiss Arnold, Salamon Ibn Gabiről (Népszerű zsidó könyvtár, h. é. nélkül)

3 Staller Tamás, ’Jehuda Halevi a judaizmus mint poézis és mint antifilozófia’, in uő, Zsidóság és filozófia (Budapest: Logos, 2006.) 69-96.

4 Patai József, Héber költők, 1. kötet, (Budapest: Márkus Ny., 1916) 128-155.

343