Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Gábor György: "Valamennyi nyelv anyja", avagy héber nyelv és biblikus rokonság?
azt a határozatot (Inter sollicitudines), amely a nyelvek oktatásának szükségességét mondta ki. V. Kelemen pápa a hitetlenek között végzett misszió fontosságára hívta fel a figyelmet, s hangoztatta, hogy az isteni üzenet továbbadása hiú ábránd anélkül, hogy a keresztény hitterjesztés által célba vett népek nyelvét ne ismernék az üzenet közvetítői: „Azért hát, hogy eme népek nyelveiben kellő jártasságra tegyünk szert, eredményes oktatási módszert kell kidolgoznunk, és a szent szi- nódus támogatásával a fenti nyelvek iskoláit kell megalapítanunk, Párizsban, Bolognában és Salamancában, úgy ítélve, hogy ezen helyek mindegyike a keresztény emberek kedvére lesz, ahol megfelelő tudást szerezhetnek a héber nyelvből, az arabból és a kaldeusból. Nyelvenként két-két tudós lesz a felelőse ennek az oktatásnak, akik az illető nyelvek könyveit fordítják latinra, s akik nagy gonddal oktatnak és adják tovább képességeiket, azért, hogy a hallgatók elsajátítván eme nyelveket, Isten segedelmével elvigyék a hit várva várt gyümölcsét a hitetlenek közé.”102 Mindenesetre a fokozatosan intézményesülő héber nyelvoktatás - szerencsére - nem vette túlságosan komolyan Roger Bacon felettébb megjegyzését, miszerint ugyan harminc esztendő szükséges a héber nyelv teljes elsajátításához, ámde már három nap is elegendő ahhoz, hogy megszerezzük azokat az ismereteket, amelyek segítségével a bibliai szöveg ellenőrizhetővé válik.103 Roger Bacon azt sem rejtette véka alá, hogy mindenütt akad olyan zsidó, aki alkalmas arra, hogy a nyelvet tanítsa,104 noha - miként ezt egy másik helyen megjegyzi - nincs minden zsidó annyira birtokában a nyelvnek, hogy annak nyelvtanát képes lenne továbbadni.105 Ugyan ő maga is összeállított egy héber nyelvtant, ám a töredékesen fennmaradt írás a maga rendszertelenségével és a görög nyelvből vett indokolatlan analógiáival arról árulkodik, hogy szerzője, ha tudott is valamit héberül, maga sem volt képes azt tanítani. A héber nyelv oktatásának egyik első bázisát éppen a misszionáriusi buzgalmukról nevezetes domonkosok hozták létre, erről azonban csak keveset tudunk.106 Az 1240-1250 közötti években a párizsi kolos102 B. ALTANER, ’Raymundus Lullus und der Sprachkanon, 190-219. 103 Roger BACON, Opus tertium, 65. 104 Roger BACON, Compendium philosophiae, 434. 105 Roger BACON, Opus tertium, 34. 106 A. BerTHIER, ’Les écoles de langues fondées au XIII siècle par les dominicains en Espagne et en Afrique’, in Revue africaine 73 (1932) 84-103; A. CORTABARRIA BEITIA, ’L’étude des langues au Moyen Age chez les dominicains. Espagne, Orient, Raymond Martin’, in Mélanges de l’Institut dominicain d’études orientales 10 (1970) 189-248. 340
