Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Gábor György: "Valamennyi nyelv anyja", avagy héber nyelv és biblikus rokonság?

rustól és más egyházatyáktól. De hasonlóképpen merítenek ezek a munkák egyes enciklopédikus érdeklődésű szerzők írásaiból - ilyen volt egyebek mellett Sevillai Isidorus vagy Rabanus Maurus -, akiknek bizonyos műveiben megtalálhatók a héber ábécé betűi, a hónapok héber nevei, istennevek vagy meghatározott szempontok szerint csoportosított szójegyzékek. Ám ugyanígy komoly fenntartásokkal kell közelednünk azokhoz az összeállításokhoz is, amelyek héber szavakat, bibliai kifejezéseket tartalmaztak és magyaráztak. Ilyen volt - többek között - Wilhelm Brito Summája,94 vagy ennek rövidített, metrikus változata a Brito Metricus,95 amelyek számos tulajdonnevet, főleg személy- és helyneveket tartalmaznak, felsorolják a liturgiában megőrzött héber szavakat (hálelujá, ámen, hosáná), a mértékegységeket (bát, káb, efá, (h)omer, (h)in stb.), néhány bibliai fogalmat (korbán - áldozat, Máté 7,11; efod - a főpapi öltözék része, Exodus 25,7; máráná- thá - Urunk, jöjj, Urunk eljött, lKorinthosziakhoz 16,22; mámon - gazdagság, Máté 6,24), továbbá megadják egyes bibliai nevek helyes kiejtési módját (Dalida helyett Dalilát, Nabugodonosor helyett Nabucho- donosort kell mondani). Érdekesség, hogy a Brito Metricus a Tetra- grammról pontosan, a zsidó hagyománynak megfelelően számol be: „írd, hogy jód és héj, utána váv és megint héj (mrP), de ne így olvasd, ahogy írod, s ez kimondva a megengedett Ádonáj szót jelöli.”96 S noha Wilhelm Brito ismeri a héber grammatika néhány elemét (pl. a többes számot helyesen használja: melech/ malachim, kerub/ kerubim stb.), de az elmondottak ellenére sem lehet őt képzett hebraistának tekinteni, csupán érdeklődő értelmiséginek, aki mindenfajta megfontolás nélkül, a legkülönfélébb forrásokból táplálkozva jutott hozzá alapismereteihez. De említhetnénk azokat a szószedeteket is, melyeket egy-egy kompilátor állított össze, s amelyek a héber nevek magyarázatára tettek - több-kevesebb sikerrel - kísérletet (pl. az Étienne Langtonnak tulajdonított A az apprehendens, az Aaron mons fortitudinis vagy az Assur a quo dominati stb.), ámde ezek legtöbbje nem volt lényegesen más, mint a jeromosi hagyomány sokszor szolgai ismétlése vagy a már ismert (vagy félreértett) értelmezések reprodukciója: ezeknek a kompilációknak a valóságos tudományos hozadéka

94 L. W. DALY - B. A. DALY (eds.), Summa Britonis sívé Guillelmi Britonis Expositiones vocabulorum Biblie (Padova, In aedibus Antenoreis, 1975).

95 L. W. DALY (ed.), Brito Metricus: a Mediaeval Verse Treatise on Greek and Hebrew Words (Philadelphia, 1968).

96 DALY (ed.), Brito Metricus 3.

338