Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Gábor György: "Valamennyi nyelv anyja", avagy héber nyelv és biblikus rokonság?

vég kronológiájának a Septuagintával való összevetése, az újtestamen- tumi szerzők ótestamentumi citátumainak ellenőrzése, a különböző görög verziók összevetése, a jeromosi fordítás érdemeinek hangsúlyozása..., s egyes nyelvi és helyesírási problémák megvitatása.”85 A héber nyelv ismerete keresztény körökben nem szűnt meg teljesen, köszönhetően Córdoba és Sevilla egyes iskoláinak, s Origenész, Euszebiosz vagy Jeromos példája többeket is arra késztetett, hogy maguk is rabbikhoz forduljanak, akár nyelvtanulási szándékkal, akár konzultációs célokkal.

A héber nyelv felértékelődött, s egyenesen az igazi költészet nyelvévé lett, ugyanis a metrikus énekek sorából kiemelkedett a „carmen heroicum”, amelyet Mózes és Jób zengett, jóval Homéroszt megelőzően,86 Dávid volt az első himnuszköltő, Salamon alkotta meg a nászéneket87 és Jeremiás a siraloméneket.88 A héber nyelv ezenközben persze sokkal több és lényegesebb, minthogy azt az irodalmi vagy akár a filozófiai megnyilatkozások puszta hordozójaként kezelhessék. Az Ysagoge in theologiam szerzője nem véletlenül ösztökéli kortársait, hogy jobban tennék, ha mielőbb belekezdenének ennek a nyelvnek a tanulmányozásába, minthogy idejüket vesztegessék regények olvasására, vagy üres és tartalmatlan filozofálgatásra.89 S persze lényeges volt - még ha kevésbé terjedt is el - Roger Bacon érve, amely - mint ezt már láthattuk - a hébert tekintette a bölcsesség legfontosabb nyelvének, de a legelemibb szempont mégiscsak az volt, hogy ez a nyelv a Biblia nyelve, amelynek minél pontosabb megértése, szövegének minél teljesebb elsajátítása megkövetelte a nyelvi alapismeretek megszerzését és továbbfejlesztését. Ezért is hangsúlyozza Gratianus, hogy „miként az Ószövetség megbízhatóságát a héber szövegek vizsgálatával kell ellenőrizni, akként az Újszövetségét a görög nyelvvel kezdődően.”90

De a héber nyelv ismeretét tették szükségessé azok az egyházi célok és szándékok, amelyek egyebek mellett éppen a zsidóság köreiben törekedtek missziós eredményeket felmutatni, hiszen a polémiák so85 LUBAC, Exégse médiévale, II./l. 239-240.

86 ISIDORUS Etymologiarum, 1,39,11.

87 Radbertus PASCHASIUS: Expositio in psalmum, XL1V.

88 ISIDORUS Etymologiarum, 1,39,19.

89 Ysagoge in theologiam, 127.

90 GRATIANUS, Decretum, 1,9,6.

336