Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Gábor György: "Valamennyi nyelv anyja", avagy héber nyelv és biblikus rokonság?
sajátsága, hogy benne a szavak által jelölt dolgok is jelentenek valamit. A Szentírás első értelme tehát az az első jelentés, amellyel a szavak a dolgokat jelölik. Ez a történeti vagy szó szerinti értelem. Azt a jelentést pedig, amellyel a szavak által jelölt dolgok ismét más dolgokat jelölnek, szellemi értelemnek nevezzük, amely a szó szerinti értelmen alapul és feltételezi azt... a szó szerinti értelem fejezi ki a szerző szándékát, a Szentírás szerzője pedig Isten... semmi zavar nem keletkezik a Szentírásban, hiszen valamennyi értelem az egy szó szerinti értelmen alapul. Egyedül ebből indulhat ki az érvelés - és nem az allegorikus értelemből... Ezáltal mégsem vész el semmi sem a Szentírásból, mivel a szellemi értelem semmi olyan hitigazságot nem tartalmaz, amelyet a Szentírás másutt, szó szerinti értelemben, világosan ne közölne... a három értelem (a történeti, aitiológiai és analóg) az egy szó szerinti értelemhez tartozik... a Szentírás szó szerinti értelmében sohasem lehet tévedés.”44 A héber Biblia nélkül aligha lehet meglenni. Hilarius már a IV. században,45 Sevillai Isidorus a VI-VII. század fordulója tájékán igyekezett egyértelművé tenni, hogy a héber is szent nyelv, hiszen a keresztfa feliratát három nyelven készítették el: „Feje fölé görög, latin és héber nyelvű feliratot tettek: Ez a zsidók királya.” (Lukács 23,38\ János 19,20),46 s hasonló érveléssel szintén ugyanezt az álláspontot ismétli meg a későbbiekben, a XII-XIII. század során egyebek mellett Hugo de Sancto Victore,47 Vincent de Beauvais,48 és Konrad von Mure.49 A keresztfa három nyelvű felirata a mediterrán világ görög nyelvén, a római birodalom latin nyelvén, s a szentföldi zsidóság héber nyelvén 44 AQUINÓI TAMÁS, Summa theologiae, 1.1.10. 45 HILARIUS, Tractatus de Psalmo XV. 46 ISIDORUS, Etymologiarum, IX, 1,3. 47 HUGO de Sancto Victore, De grammatica, in Archives d’histoire doctrinale et littéraire du Moyen Age 14 (1945) 269. Hugo de Sancto Victore-ról Id. M. GRABMANN, Die Geschichte der scholastischen Methode I-II. (Berlin, 1988) 2. Bd. 229-323; LUBAC, Exégse Médiévale, II/l. 287-359. 48 VINCENT DE BEAUVAIS, Speculum doctrinale, 1,44. Vincent de Beauvais-ről Id. J. B. BOURGEAT, Etudes sur Vincent de Beauvais, théologien, philosophe, encyclopédiste (Paris, A. Durand, 1856); E. BOUTARIC, Vincent de Beauvais et la connaissance de l’antiquité classique au treizime sicle (Paris, V. Palmé, 1875); A. L. GABRIEL, The Educational Ideas of Vincent of Beauvais (Notre Dame, University of Notre Dame Press, 1962). 49 KONRAD von Mure, Ars prosandi, idézi: Arno BORST, Der Turmbau von Babel'. Geschichte der Meinungen über Ursprung und Vielfalt der Sprachen und Völker I-II (Stuttgart, A. Hiersemann, 1957-1958). II/2. 800. 328
