Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Geréby György: Programszerű filo-judaizmus a Jakab-ősevangéliumban (Protevangelium Jacobi)
vádolja, hogy szegény falusi lány(!) volt, aki napszámban font(!), és ezért csábíthatta el egy római katona.44 Láthatólag megint az ismert technikáról van szó: a történet elemeit elfogadjuk, azok hitelességét nem vonjuk kétségbe, csak egy teljesen más összefüggésbe illesztjük. Az összefüggés ismét elég világos: Kelszosz nem Mária létét, gyermeke megszületését vonja kétségbe, hanem legitimitását. Kelszosz (vagy informátora) Mária fonását értelmezi át napszámban végzett munkává, illetve gyermekének legitimitását támadja meg a (pogány!) katonával folytatott kapcsolata alapján.45 Nem véletlen, hogy a Protevange- liumban az angyali üdvözlet pontosan Mária fonása közben történik, de Mária gazdag házból való úrnő (amit a szöveg azzal is hangsúlyoz, hogy Mária fonás közben „trónszéken” ült). Összefoglalás A fenti elemzésből remélhetőleg kiviláglik, hogy a Protevangelium egy olyan szellemi környezetben jött létre, amelyben a proto-ortodox kereszténység a legkülönfélébb rivális keresztény és zsidó irányzatokkal, valamint a gnózis és a hellénisztikus környezet elutasító propagandájával került szembe, és így kellett teológiai álláspontját megvédenie. Olvasatomban a Protevangelium sajátos jelentőségét ez magyarázza. Egy történeti ruhába öltöztetett teológiai vitairattal van dolgunk, amely speciális, de a korban elfogadott technikák segítségével fogalmazza meg álláspontját. Ezt az álláspontot röviden úgy jellemezhetnénk, hogy a Protevan- geliumot négy, külön-külön egyáltalán nem szokatlan tényező tökéletesen szokatlan együttes fennállása teszi különlegessé: 1. A zsidókról a Protevangelium kimondottan pozitív képet alkot, amennyiben a zsidó főpapságot és a népet Mária küldetésének határozott támogatóiként írja le, és ekként indirekt módon vitát folytat a korabeli, erősen zsidóellenes teológiákkal; 44 Kelszosz, Igaz sző 1.28. (Ford. Komoróczy Géza, in Világosság [1969/3] 7. melléklet. 45 Itt érdemes figyelembe venni, hogy a Krisztus testét a kanonikus hagyomány is hasonlítja a Szentek Szentjének függönyéhez (KctTCíTiÉTaaga). Vö. Zsid 10,19-20: „Mivelhogy azért atyámfiai bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által, azon az úton, amelyet ő szentelt nekünk új és élő út gyanánt, a függöny [KcaaTOTaoga], azaz az ő teste által ...” 263