Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Geréby György: Programszerű filo-judaizmus a Jakab-ősevangéliumban (Protevangelium Jacobi)

Úr angyalával találkozik, mint a Protevangeliumban (18,4), hanem egy szamárfejű lénnyel.

Ennek jelentősége az, hogy a zsidók istene szamárfejű (szamár)is- tenként „lebukik”, amit az egyiptomi környezetben persze már régen „tudtak”, és a tetragrammon43 [JHVH] „Iaó” alakjában már korán gúny tárgyává is tettek (amint ezt a híres palatinusi graffiti tárgyilag is bizonyítja). A szamárfejű isten képének gúnyolása láthatólag az epipha- nioszi beszámoló mögött álló gnosztikus irányzat fontos propaganda- eszköze volt, úgy a zsidók ellen, mint az utódjuknak vagy variánsuknak tekintett kereszténységgel szemben is. (Elvégre a keresztények a megváltójukat ennek a zsidó „istennek” a fiának tartották.)

Fontos, hogy a gnosztikus változatban Zakariás megnémulása (amit a Lukács evangélium központi helyen, a Protevangelium pedig érintőlegesen említ) teljesen eltérő értelmezést kaphat, ismét fontos szerepet játszva a gnosztikus propagandában. Zakariás történetét ugyanis átveszik a gnosztikusok, csak éppen megnémulás értelmét fordítják az ellenkezőjébe. A stratégiát más esetben is meg lehet figyelni: a gnosztikusok nem az esemény megtörténtét vitatják, hanem a jelentését értékelik át teljesen (mint például a paradicsomi kígyóét). A gnosztikus változat szerint Zakariás megnémulását a felismerés döbbeneté okozza, és amikor újra megszólal, és „a zsidókat” megpróbálja rádöbbenteni, hogy lelepleződött az isten, akit imádtak, akkor a zsidók ölik meg (nyilván azért, hogy ne kürtölhesse világgá titkukat). Ezzel szemben a Protevangeliumban Zakariást Heródes katonái ölik meg, aki egyrészt nem valódi zsidó, másrészt tette a bibliai példa mintája alapján már ismert: Zakariást, a prófétát Joás király ölette meg 2Krón 24,17-22 szerint, és alakja eleve úgyis „beleolvadt” Zakariás fentebb már említett összetett alakjába. Itt a Protevangelium „önállósítja magát”, mert a kanonikus evangéliumi történet (egyedül Lukácsnál esik szó erről) Zakariásról, Keresztelő Szent János apjáról tud, de megöle- téséről egyáltalán nem.

A Protevangeliumnak és a gnosztikus Mária születése című iratnak a történetek szintjén megjelenő, rejtett vitája (az időrendet, illetve a hatások irányát nem lehet eldönteni) nem előzmény nélküli. Számos lehetséges példa közül egyet emelnék ki. Kelszosznak a Protevangelium környezetében, a második század végén született keresztényellenes propagandairata (amely zsidó forrásokra is hivatkozik) Máriát azzal 43

43 Az antikvitásban ez az alak volt az elterjedtebb a tetragrammatonnai szemben.

262