Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Geréby György: Programszerű filo-judaizmus a Jakab-ősevangéliumban (Protevangelium Jacobi)

Az olvasónak elsőre feltűnhet, hogy a címek hasonlóságán túl (amennyiben a Protevangelium egyik - éspedig legkorábbi ismert - kéziratos címe szintén „Mária születése” a harmadik/negyedik századi Bodmer V. papirusz kódexben), mindkettőben fontos szerepet játszik Zakariás halála. Ebből az adódik, hogy bár igaz, hogy a gnosztikus Mária születéséről Epiphaniosz nem mond el többet, mint Zakariás történetét, de ha csak Zakariásról szólt volna az az írás, vajon miért nevezték volna el „Mária születésének”? Nem tartom hihetőnek, hogy egy cím ennyire eltérhetett volna a szöveg szkoposzátói, azaz témájától. Ezt az antikvitás szigorú retorikai szabályai nem engedték meg. Marad tehát, hogy a gnosztikus Mária születése Zakariás mellett Mária történetét is tárgyalja, tehát valami nagyon hasonló összetett történetet mesélhetett el, mint a Protevangelium (amit ekképp nyugodtan nevezhetünk az „ortodox Mária születésének”). Nagyon valószínűnek tartom, hogy egy Mária születése című szöveg ezért írhat Zakariásról is.

Akárhogyan is áll a dolog ezzel az írással, azt határozottan közli velünk Epiphaniosz, hogy Zakariás fontos szereplője a szövegnek, és hogy ebben is „főpap”. Főpapi ruháján pedig vannak „csengők”, ugyanúgy, mint a Protevangeliumbun (az adott esetben a drágakövek problémáját figyelmen kívül lehet hagyni). A Protevangelium maga nem ad magyarázatot arra, hogy miért tartja olyan fontosnak a beszámolót Zakariás ruhájáról, illetve arról, hogy ő felvette azt (18,2). A magyarázat a burkolt jelentésben lehet: felvette, azaz nem felejtette el felvenni. A különbség magyarázata a gnosztikus írás mögött rejlő sötét történetben rejlik. Ott Zakariás elfelejtette felvenni a főpapi ruhát. Ez a figyelmetlenség végzetes következménnyel járt. A megfogalmazás tehát a gnosztikus szöveg szerzője számára arra adott lehetőséget, hogy leleplezze a zsidók istenét, aki akkora tekintélyt vívott ki magának a hellénisztikus világban (érdemes itt felidézni, hogy az antik anekdoták Alexandrosztól Pompeiusig vonultatják fel a Szentéllyel kapcsolatba lépő impozáns uralkodói alakokat).42 Mivel Zakariás nem veszi fel a csengetéssel figyelmeztető ruhát, a csendben közelítő főpap nem az

42 Valószínűleg ez a bibliai hely áll a háttérben: Kiv 28,35 „És legyen az [a főpapi ruha egy arany csengővel és gránátalmákkal - GGy] Áronon, amikor szolgál, hogy hallassák annak csengése, a mikor bemegy a szenthelybe az Úr eleibe, és mikor kijön, hogy meg ne haljon.” Ennek az előírásnak is egészen más értelme lesz egy jóindulatú, illetve egy rosszindulatú olvasat esetében.

261