Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Geréby György: Programszerű filo-judaizmus a Jakab-ősevangéliumban (Protevangelium Jacobi)

amiben az egyik (a zsidóság) elvettetése, és a másik (a pogányok) meghívása jelenik meg, nyilvánvalóan keresztény közeget mutat.

6. A zsidó elemek mint a liminalitás megfogalmazása

Mi magyarázhatja ezt a furcsa kettősséget, ami egyfelől a zsidó elemek hangsúlyos és pozitív jelenlétében nyilvánul meg, másfelől pedig ezen elemek szuverén átalakításában (akár szándékosan, akár tudatlanság okán)? Fentebb már utaltam rá, hogy ha a szerző fontosnak tartotta volna a halakhikus részleteket, akár nyugodtan meg is szerezhette volna a többlet információkat (ahogy például erre Origenész is képes volt.)

Másról van szó. A magyarázatot szalamiszi Epiphaniosz (310/20-403) egy helyén vélem megtalálhatni. Itt Epiphaniosz egy gnosztikus írást idéz önkényességüknek dokumentumaként. Ez a töredékesen jellemzett írás számos ponton mintha negatív lenyomata lenne a Protevan- geliumnak. A Mária születése (Genna Marias) címet viselő iratot Epiphaniosz a következőképpen foglalja össze:

„Ezernyi írást merészeltek írni [a gnosztikusok], amelyeket ők maguk ötlöttek ki. Azt mondják, hogy van egy bizonyos Mária születése című könyv is, amelyben szörnyű és pusztító dolgokat írnak ... Ebben azt mondják, hogy Zakariás a templomban öletett meg, mivel szerintük látomást látott, és a félelemtől, hogy elmondja ezt a látomását, megnémult. Szerintük ugyanis [Zakariás] a füstölő áldozat idejében, a füstölő áldozat bemutatása közben látott valakit [a Szentélyben - GGy], egy embert állni ott, akinek, mint mondják, szamár alakja volt. És arról beszélnek, hogy amint kiment [Zakariás a Szentélyből], és beszélni akart: jaj, nektek, ki előtt is borultok le?! - lezárta a száját az, akit meglátott a Szentélyben, hogy nehogy el tudja mondani, amit akart volna. Amikor pedig megnyílt a szája arra, hogy beszéljen, akkor leleplezte nekik [a zsidóknak a dolgot], és akkor megölték őt [a zsidók]. Szerintük így halt meg Zakariás. Azt mondják ugyanis, hogy a törvényhozó [Mózes] azért rendelte el a főpapnak a csengők viselését, hogy amikor főpapi szolgálatát érkezik végezni, a csengők hallatán elbújhasson az istenként leborulva imádott, nehogy lelepleződjék az arcának látható alakja. ”41

41 Epiphanius, Panarion 1, 290, 19-291, 12 (Hrsg, von K. HOLL, LEIPZIG, J. C. HINRICHS, 1915-). (Ford. GGy). Szögletes zárójelben értelmező betoldásokat tettem. A témát tárgyalja: DUBOIS, J.-D., ’Hypothèse sur l’origine de l’apocryphe Genna Marias' Augustinianum 23 (1983) 263-270.

260