Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Geréby György: Programszerű filo-judaizmus a Jakab-ősevangéliumban (Protevangelium Jacobi)

Nem szükséges hangsúlyoznom, hogy ezek a kérdések (és elága­zásaik) gyakorlati problémák tömegét implikálták a császár szobrának a Szentélyben való felállíthatóságán, a templomadón, a katonai szol­gálatban való részvételen át a császárnak bemutatott áldozatokig. Nem szükséges tovább részletezni, hogy ezek a problémák aztán emi­nensen gyakorlati politikai problémákhoz vezettek. 4.1. A Protevangelium a zsidókról A Protevangelium a Megváltó születése kori zsidóságról alkotott rendkívül kedvező képe ismert az apokrifre vonatkozó irodalomban. (Az alábbiakban a „zsidóság” terminust a hellénisztikus világban szo­kott módon, tehát a vallási törvények által meghatározott nép jelenté­sében használom.17) A modern irodalomban e zsidóság-kép problémáját Conrady ve­tette fel (1889), aki éppen ezért egyenesen egy héber eredeti szöveget tételezett fel a görög változat mögött.18 Elmélete nem talált követőkre, ugyanis a görög szöveg mögött feltételezett héber fordulatokat más, egyszerűbb magyarázattal is értelmezni lehetett, jelesül a LXX szöve­gének felhasználásával. A Protevangelium „héber” háttere valójában semmivel sem több, de persze nem is kevesebb, mint amennyi héber háttere van a cmtóban felhasznált LXX fordulatoknak.19 A századfor­dulós vita után hosszabb időre feledésbe merült a kérdés, mígnem M. Mach tanulmánya határozottan ki nem zárta a lehetséges zsidó hátte­ret, legalábbis annak halakhikus vonatkozásában (bizonyos aggadikus hatásokat elfogadva).20 Mach álláspontját azonban később Horner bí­rálta, aki szerint az túlságosan leegyszerűsítő, és az egyes elemek igen­is származhatnak „zsidó” szerzőtől.21 Legutóbb pedig Lily Vuong pró­17 Vö. COHEN, Shaye J.D., The beginnings of Jewishness. Boundaries, varieties, uncertainties (Berkeley - Los Angeles - London, University of California Press, 1999) 132-135. Vő. Róm 2,28-29, illetve Órigenész Írásával: SCHERER J (Réd.), Le commentaire d’Origène sur Romains III.5-V.7. (Cairo, L’Institut Français d’Archéologie Orientale, 1957) 134. 18 CONRADY, L., ‘Das Protevangelium Jacobi in neuer Beleuchtung,’ Theologische Studien und Kritiken 62 (1889) 728-784. 19 Ez Harnack véleménye: HARNACK, A„ Geschichte der altchristliehen Literatur bis Eusebius 8 Bde. (Leipzig, J.C. Hinrichs, 1893), Zweiter Theil, Bd. 1. 599. 20 MACH, M., ’Are there Jewish elements in the „Protovangelium Jacobi”? in, Proceedings of the ninth world congress of Jewish studies. Division A. The period of the Bible. Jerusalem, August 4-23, 1985. (Jerusalem, Ha-Igud ha-olami le-madae ha-Yahadut, 1986-1988), 215-222. 21 HORNER, T., ‘Jewish aspects of the Protevangelium of James,' Journal of Early Christian Studies 16/3 (2004) 313-335. 251

Next

/
Thumbnails
Contents