Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Geréby György: Programszerű filo-judaizmus a Jakab-ősevangéliumban (Protevangelium Jacobi)
A Protevangelium értelmezésénél tehát mindenekelőtt megszületésének sajátos történeti környezetéből kell kiindulnunk, mert ez a környezet magyarázza a mai olvasó számára szokatlan, furcsa elemeit. E beágyazottság felismerése egy olyan teológiai világ elemzésére ad lehetőséget, amely összetett, gazdag és átgondolt volt, de más irányultsággal és másféle kérdéseket vizsgált, mint a későbbi korok, amelyeknek saját problémái a korábbiakat kiszorítják, és ekképpen nem hagyják megjelenni. Az évszázadok során az elemzések nyelve megváltozott, a korábban használt képek és érvek átalakultak, és a másfelé irányuló, más kérdéseket hangsúlyozó problematikák felől nézve immár nehezen érthetővé váltak. A Protevangelium egyik legfontosabb rejtélye a zsidóság-képe, ami elemzésünk fő tárgya lesz.16 4. A Protevangelium zsidóság-képének problémája Mit is értünk pozitív vagy negatív zsidóság-képen a második században, amikor a Protevangelium született? Bonyolultabb képletről van szó, mint zsidó (vagy zsidókeresztény) apologetikáról, illetve valamiféle ezzel ellentétes „antiszemitizmusról”. Ez utóbbi terminusról - meggyőződésem szerint - teológiailag értelmetlen az adott környezetben beszélni. A zsidóságot ugyan a korban sokan támadták, de nem faji, hanem vallási, egészen pontosan teológiai alapon. Ez egybevágott a zsidóság önképével is, hiszen a zsidóság mint nép vallásilag van definiálva az Abrahámnak tett isteni ígéret alapján. A zsidósággal való korabeli viták teológiai karakterét az mutatja, hogy a következő kérdések számítottak fontosnak: mi a speciális a zsidó vallási törvényekben (a Törvényben - ezen belül a ceremoniális törvényekben)? Mi a Templom (a Szentély) jelentősége? Mi a zsidóság politikai küldetése, ezen belül is a papságé? Lehetnek-e erényesek a pogányok? Ki a zsidók istene, és milyen módon viszonyul ez a zsidó isten a kozmosz egészéhez, és ennek analógiájára az egységes emberi nemet egységbe foglaló oikumenikus birodalomhoz? Hogyan viszonyulnak továbbá ennek a metafizikailag legitimált politikai entitásnak az uralkodójához, a császárhoz? Ki a Megmentő? 16 Két korábbi tanulmányomban foglalkoztam a Protevangelium ezen aspektusaival: ’A világ és az idő megállása Jakab Prótevangéliumában,’ Vallástudományi Szemle 2 (2006/1), 93-126; illetve ‘Egy ortodox apokrif műhelyében’ Ókor 6 (2007/3), 50-61. 250
