Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Geréby György: Programszerű filo-judaizmus a Jakab-ősevangéliumban (Protevangelium Jacobi)

alapján legyen hiteles az, amit mond. A Protevangelium az elvi (vagy ha tetszik, teológiai) igazság számára keres hiteles történeti formát. Ebben az értelemben beszámolója egy normatív történet, nem pedig egy modern értelemben vett deskriptiv történeti beszámoló. A különbség érzékeltetéséhez talán elég a történet hangsúlyait tekinteni: a Protevangelium rövid, novellisztikus szerkezete szinte teljesen eltekint a hely, az idő és a tágabb körülmények részletezésétől. Amire gondot fordít, az a történet teológiai szimbolikája, mint a Megváltó születése, anyjának rituális tisztasága, a Templom szerepe, illetve, és most számunkra ez a fontos, a zsidóságnak a megváltás történetében való szerepe. A történet mint burok veszi körül, illetve jeleníti meg az igazságot, és ekként a „két szint” technikája mintegy magától adódik, és ez a Protevangelium szervező elve.

3. A Protevangelium teológiai programja liminális, azaz elhatároló stratégiát követ a rivális korabeli alternatívákkal szemben

A Protevangelium fentebb már említett további sajátossága a liminális formulák alkalmazása. A Protevangelium fogalmi nyelvének limi- nalitása azt jelenti, hogy a korban elfogadott és a közönség által érthető nyelven, de a befolyásos alternatívákkal szemben fejezi ki saját teológiáját. Például ha a Protevangeliumban azt találjuk, hogy a gyermekáldás központi kérdés, illetve hogy a gyermek születése jó dolog, a férfi mellett pedig a nő is egyenrangú szerepet kap (ennek részletes bemutatásától itt el kell tekintenünk), akkor feltételezhetjük, hogy ezt azért emelte ki a szerző a szövegben, mert egy olyan korabeli irányzattal szemben tartotta fontosnak hangsúlyozni, amely a gyermek születését (teológiai értelemben) rossznak, a nők szerepét pedig másodlagosnak tekintette. Valóban, a Protevangelium megszületésének korában számos olyan, ma „gnosztikusnak” tartott teológiai irányzatot ismerünk, amelyek pontosan ezt az álláspontot képviselték. Látni fogjuk továbbá, hogy a témánk szempontjából fontos „filo-judaizmus,” azaz a zsidósághoz való szokatlanul pozitív viszony is minden bizonnyal a korban bőségesen megtalálható (teológiai) zsidóellenesség ellen irányult. A Protevangelium a már emlegetett Markion (és mások, mint a János apokrifon) rivális teológiáinak ellenfele.

249