Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Geréby György: Programszerű filo-judaizmus a Jakab-ősevangéliumban (Protevangelium Jacobi)
2. A Protevangelium két szinten beszél, amennyiben a felszíni történet mögött egy teológia olvasható ki A Protevangelium másik hellénisztikus jellege az, hogy két „szinten” van írva. A felszínen egy könnyen követhető, végtelenül naiv történetet mond el, amelynek azonban van egy második, rejtett olvasata is azok számára, akik a képek fogalmi utalásait és hátterét értik. A rej- tettséget nem kell misztifikálni. Mindössze annyit jelent, hogy a mélyebb összefüggések csak bizonyos (nem túl magas) filozófiai és teológiai műveltséggel rendelkező olvasó számára válnak érhetővé.14 Ezt a korban nem kellett szokatlannak tekinteni, elvégre az evangéliumok is mindig utalnak arra, hogy „akinek füle van a hallásra” az a példabeszédek mélyebb értelmére is fogékony. Nem mondtam még ki, mert magától értetődőnek tekintettem, hogy a Protevangelium beszámolója nem valóságos történetet mond el. Kell-e valóban ezt feltételeznünk? Igen, mert először is nyilvánvalóan álnév alatt született művel van dolgunk. „Jakab” a Protevangelium szerzője ugyan saját intenciója szerint megtörtént eseményekről számol be, éspedig szemtanúként (bár ez a szövegből csak a lezáró formulában derül ki), miközben erről nyilvánvalóan nem lehet szó. Fikció és realitás kapcsolata azonban láthatólag bonyolultabb kérdés a Protevangelium számára, mint igazság és hamisság egyszerűsített ellentéte. Habár nyilvánvalóan fiktív történetről van szó, még a modern olvasó sem tagadhatja le azt a benyomását, hogy a Protevangelium e fikcióval fontos teológiai realitást fogalmaz meg.15 A történet fiktív volta ugyanis másodlagos a tartalom igazságával szemben. Hogyan lehetséges ez? - kérdezné a modern olvasó. Hát nem az érdekelne minket, hogy tényleges beszámolót kapjunk arról, hogy mi történt valójában)■ E várakozással ellentétben (amiről tudnunk kell, hogy egy nagyon modern elvárás) a Protevangelium szerzőjét nem az foglalkoztatja, hogy dokumentarista értelemben, vagyis valamely „bizonyítékok” 14 Egy példa korabeli hasonló eljárásra Plutarkhosz elemzése Izisz és Ozirisz mítoszáról (De Iside et Osiride). 15 Ilyen példa Anna és Joakim történeti alakká válása (a görög-szláv liturgikus megemlékezésben a mai napig minden vasárnap szerepelnek). Természetesen Máriának kellettek legyenek szülei, de róluk az Újtestamentum hallgat. Létezésükről az egyetlen forrás éppen maga a Protevangelium. Semmilyen egyéb külső forrásunk nincs arra nézvést, hogy Joákim és Anna történeti személyek lettek volna. 248
