Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Geréby György: Programszerű filo-judaizmus a Jakab-ősevangéliumban (Protevangelium Jacobi)

A Protevangeliumot négy aspektus együttes fennállása tünteti ki. Kimondottan pozitív képet rajzol a Krisztus születését körülvevő zsidóságról; eközben a fenti értelemben „ortodox” keresztény szerző; aki sokat tud a korabeli zsidóságról; de maga a legvalószínűbb feltevés szerint nem zsidó.

Ehhez a négy aspektushoz további három járulékos szempontot szükséges figyelembe venni, amelyeket azért fontos előrebocsátanunk, mert ezek azon irodalmi, vagyis megformálási eszközök, amelyekkel a szerző alakot ad álláspontjának. Ezek az irodalmi eszközök a következők: a centó, a kétszintű írás, illetve a liminalitás. A logikai sorrendet megfordítva először ezekről beszélek röviden, majd áttérek a többi négy aspektusra.

Az elemzésből adódó megállapítások, nincs kétségem, meglehetősen szokatlanok lesznek a Protevangeliumra. vonatkozó irodalomban. Ennek nem kellene így lennie, de a Protevangelium összetett álláspontja, illetve komplex irodalmi jellege szokatlan együttest alkot, és emiatt a modern elemzések vagy egyik, vagy másik álláspontra koncentrálva túlhangsúlyoznak egyes elemeket a többi rovására.

Az értelmezések között a lehető legszélesebb választékot találjuk. Tartották már a Protevangeliumot keresztény aggadának,8 keresztény midrásnak,9 a doketista gnózis dokumentumának,10 11 mariológiai devó- cionális propagandairatnak,11 „gyermekségevangéliumnak”, amely az evangéliumokból hiányzó elemekre vonatkozó naiv várakozások kielégítését kísérli meg, s ekként a népi jámborság dokumentumának, illetve hellénisztikus novellának, vagy enkómionnak is.12

Tekintsük azonban először a megjelenítés szokatlan elemeit, a háromjárulékos szempontot.

8 KATTENBUSCH, F., ’Die Geburtsgeschichte Jesu als Haggada der Urchristologie. Zu J.G. Machen, The virgin birth of Christ,’ Theologische Studien und Kritiken 102 (1930) 454-774.

9 E. COTHENET, “Le Protévangile de Jacques: origine, genre et signification d’ un premier midrash chrétien sur la Nativité de Marie,” ANRW 2.25.6 (1988): 4252-69.

10 FERGUSON, e., Encyclopaedia of Early Christianity, (New York - London, 1999) 761.

11 Elsősorban a régebbi irodalomban.

12 HOCK, The infancy gospels of James and Thomas, 15-20.

245