Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Geréby György: Programszerű filo-judaizmus a Jakab-ősevangéliumban (Protevangelium Jacobi)

szokatlanságát csak bonyolultsága múlja felül. A következőkben ezt a különös viszonyt próbálom meg elemezni, illetve megérteni korának hátteréből.

A Protevangelium nem egy kis jelentőségű, alig ismert szöveg, hanem olyan kvázi-kanonikus irat, amelyet bár a mai kutatásban „apokrifnek” szokás tartani, mégis a nagyegyház (főleg a keleti, de részben a nyugati is) egy bizonyos szinten a kezdetek óta elismert.3 A Protevangelium befolyása például az Istenszülő tiszteletében, illetve az ikonográfiában alig becsülhető alul.

A hatástörténete mutatja, hogy a Protevangelium a második századi „ortodoxia” dokumentuma, amely mérvadó hagyományt testesít meg. Természetesen megszületésének feltehető idejére, azaz a második századra nem vetíthetünk vissza valamiféle, az első egyetemes zsinat után dogmatizált kereszténységet, hiszen ez teljesen anakronisztikus lenne. Ugyanakkor lehet abban az értelemben beszélni a Protevangelium „ortodoxiájáról”, hogy a „nagyegyház” ezt a korai szöveget, illetve az általa képviselt teológiát elismerte, amennyiben liturgiájába,4 homileti- kájába,5 himnográfiájába,6 illetve ikonográfiájába, magyarul liturgikus gyakorlatába befogadta és beépítette.7

3 Az ’apokrif terminus problematikájába nagyszerű bevezető: TÓTH Péter, ’Way Out of the Tunnel? Three Hundred Years of Research on the Apocrypha: A Preliminary Approach,’ kézirat.

4 Az Istenszülő életének eseményei, Joákim és Anna ünnepe stb. Az ortodox egyházban szeptember 8-án, az Istenszülő születésének ünnepének liturgikus olvasmánya mind a mai napig. A Protevangelium két fontos szereplőjéről, Annáról és Joákimról pedig mindig megemlékeznek az ún. Aranyszájú Szent János-féle liturgia végén.

5 Pl. Konstantinápolyi Szent Proklosz Istenszülő homiliáiban, CONSTAS, Nicholas P., Proclus of Constantinople and the Cult of the Virgin in Late Antiquity, Homilies 1-5, Texts and Translations ([Vigiliae Christianae, Supplements 66.], Leiden, Brill, 2002). Lásd még: CONSTAS, Nicholas P., ’Weaving the Body of God: Proclus of Constantinople, the Theotokos, and the Loom of the Flesh’ Journal of Early Christian Studies 3/2 (1995) 169-194.

6 Romanosz Melódosz vagy Szír Szent Efrém himnuszai, de a liturgikus könyvek (minea) lapjai is tele vannak Protevangelium-utn\'ísoVká\.

7 Itt az ikonográfiái hatás bemutatására nincs lehetőségem, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Protevangelium áll a korai Anna és Joakim- (Mária fogantatása), a keserűvíz-istenítélet, az Angyali üdvözlet- (kútnál, illetve fonás közben), illetve a Nativitás- (barlang), valamint Salomé- (elszáradó kéz) ábrázolások hátterében. Ennek az ikonográfiának a hatása a bizánci, illetve keleti ikonográfiában a mai napig érzékelhető. Egyetlen klasszikus példaként említtessék a bizánci Khóra monostor narthexe és parekklészionja.

244