Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Dobos Károly Dániel: Paradigmaváltás a késő ókori zsidó-keresztény interakciók történeti vizsgálatában

keresztül ítélik meg, s a velük nem azonosuló csoportosulásokat is a saját mércéjükön mérik. Hasonló a helyzet a keresztény szövegek esetében is. Itt a későbbi ortodox álláspont lesz a hivatalos mérce. Az ettől eltérő tanításokat gyorsan eretneknek bélyegzik, s az ő véleményüket visszhangzó szövegeket feledésre ítélik (ezért ezek ritkán maradnak meg az utókorra).

D. Emellett meg kell jegyeznünk azt is, hogy a közösségek által hátrahagyott írásos forrásokban fellelhetők olyan látszólagos egyezések vagy (első látásra egymás hatásának betudható) ellentétek is, amelyek megmagyarázhatók a közös hellenisztikus háttér vagy a bibliai hagyomány független felhasználásával, és nem feltétlenül kell esetükben közös fejlődéssel számolni. Ma még kérdéses hogy mennyire lehet ezeket a pontokat a közös fejlődés által befolyásolt esetektől izolálni.

E. S végül, de nem utolsó sorban, szubjektív elemként a két közösség újkori identitásának és markáns különbözőségének tudatos vagy tudattalan elsajátítása mindkét oldalon hermeneutikai akadályként mutatkozik a késő ókori viszonyok árnyalt megértésében.

Láttuk, hogy a szemléletváltás teljes kibontakozását ma még számos nehézség hátráltatja. Mindezek ellenére nem árt már most számot vetni azokkal az előnyökkel és lehetőségekkel, amiket az új paradigma magában rejt. Talán már ma sem túlzás azt állítani, hogy az új paradigma érvényesülése úgy a történeti tudományok, mint a teológiai diszciplínák egy részének jelentős átstrukturálódásához vezethet. A következőkben röviden öt olyan területre hívnám fel a figyelmet, melyek az új paradigma használatával új, eddig nem is remélt felfedezéseket rejtegethetnek:

1. Ha az új szemlélet két alapállítása - jelesül, hogy a polémia nem egyirányú, illetőleg, hogy a zsidó és keresztény szövegek kronológiai sorrendje nem axiomatikus - igaznak bizonyul, akkor a patrisztikus és rabbinikus szövegek között korábban feltárt összefüggések egy jelentős része revízióra szorul, vagy legalábbis nem árt még egyszer elgondolkodnunk az események valódi sorrendiségén. így a fent említett példa a liturgiatörténeti kutatásokat is fokozott számvetésre készteti. A peszahi haggada és Szardeszi Meliton homiliájának feltételezett egymásra hatása jól illusztrálja azt a nézőpontváltást, amit a komparatív liturgiatörténeti szemlélet érvényesítése e területen eredményezhet. Ma még nehéz bizonyossággal megjósolni azokat a pontokat, ahol az új paradigma áttörést eredményezhet. Ugyanakkor az már ma is biztonsággal kimond240