Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Dobos Károly Dániel: Paradigmaváltás a késő ókori zsidó-keresztény interakciók történeti vizsgálatában
A korábbi kutatás a rabbinikus szövegek hosszú szóbeli hagyománytörténetével számolt, melyhez képest az írásba foglalás és végleges redakció csak kisebb átalakulásokat eredményezett. A hosszabb (szóbeli vagy írásbeli) előtörténetet az újabb paradigma sem tagadja ab ovo, ugyanakkor jelentősebb befolyást tulajdonít a végső (és ezért mindenképpen kései) redakciónak. Az új paradigma érvényesülésének elengedhetetlen feltétele a kronológia pontosítása. Ehhez viszont hosszabb távon maga az új paradigma is hozzájárulhat. S ez nem feltétlenüljelent „circulus viciosus” érvelést, bár a veszélye kétségtelenül fennáll. Elképzelhető, hogy izolálható a rabbinikus szövegek néhány olyan részlete, mely a kereszténység egy konkrét (történetileg megragadható) állításával való polémia fényében jobban magyarázható, mint más kiindulási pontból. Ez esetben a polémikus értelmezés szolgálhat a datálás kiindulási pontjául. Ezt azonban természetesen ki kell egészíteni a rabbinikus irodalom belső összefüggéseit és sajátos fejlődéstörténetét figyelembe vevő más datálási javaslatokkal. B. A második problémát a polémia zsidó oldalának implicit megfogalmazásai jelentik. A fenti példánál maradva, a Yuval által rekonstruált szituáció elképzelhető, de a szöveg szintjén, egzakt módon sehol ki nem mondott. E ponton az eddig sporadikusán gyűjtött adatok rendszerszerű áttekintésétől remélhetünk előrelépést. A bevezetőben említett kutatók és sokan mások is a paradigma egy-egy részletét „tesztelték” már néhány részletkérdésen, ugyanakkor - tudomásom szerint - még senki nem tett kísérletet az eddig összegyűlt adatok rendszerszintű áttekintésére. Pedig a továbblépés zálogát jelenleg épp ebben látjuk. Alapvető szükség lenne a napjainkig felhalmozódott adathalmaz szisztematikus kiértékelésére, és a különböző kontextusokban megfogalmazott állítások rendszerszintű szemléletére. Közismert, hogy minden hipotetikus rekonstrukció elfogadhatósága nagy mértékben megnő, ha kiderül, hogy az eddig külön-külön kezelt adatok egységesen értelmezhető, „fogaskerekek módjára” illeszkedő rendszert eredményeznek. C. További problémát jelent, hogy a két közösség kapcsolatát leíró szövegeket a szokásosnál is nagyobb mértékben tarthatjuk elfogultnak. Miért? Mert a rendelkezésünkre álló zsidó és keresztény források általában egy sajátos nézőpontot, a két közösség később irányító (meghatározó) pozícióba kerülő részletének (nevezhetjük őket „mainstreamnek”, vagy ortodoxiának) nézőpontját tükrözik. Az Kr.u. első néhány évszázadból ránk maradt legtöbb zsidó szöveg a rabbinikus mozgalom keretein belül született, az eseményeket kizárólag az ő nézőpontjukon 239
