Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Balogh Katalin: Magyar zsidó bibliafordítások - Az IMIT Bibliához vezető út

Jól látható, hogy milyen fontos helyet foglalt el a Társulat életében a bibliafordítás ügye. 1894. május 10-én az igazgatóság ülésén megtörténtek az első gyakorlati lépések a bibliafordítás ügyében. A fordítás ügyét egy öttagú szerkesztő bizottságra bízták. A bizottság tagjai Dr. Kohn Sámuel, Dr. Bacher Vilmos, Dr. Lőw Immanuel, Dr. Bánóczi József és Dr. Krausz Sámuel a Bécsi Rabbiképző Intézet tanára voltak. A fordítási szöveget egységes és tárgyszerű nyelvezet szempontjából Dr. Bánóczi József a Magyar Tudományos Akadémia tagja nézte át. A bírálati eljárás alapjául elfogadott egész bibliafordítást először próbabibliaként nyomtatták ki. Ez a próbabiblia szolgált - az említett bírálaton kívül - a végleges szerkesztés alapjául.

Az IMIT Biblia első kötete 1898-ban jelent meg, a negyedik kötet pedig 1907-ben. A fordítási alapelvek közül a legfontosabbak a hűség és a magyarosság voltak, s az 1886-ban a Magyar-Zsidó Szemlében megjelentetett elvektől sem sokban tértek el. Az egyik ilyen kisebb eltérés az volt, hogy a bibliai szövegfordításban jelölték a heti szakaszokat.

Az első teljes héber bibliafordítást nagy várakozás előzte meg. Ez a korszak általánosságban vágyott új bibliafordításokra, s a zsidó fordítástól egyébként is valami egészen újat vártak: Károli és Káldi fordításainak hagyományaitól mentes, a zsidó hagyományokat magában foglaló, független munkát. Az IMIT vállalkozásáról így írtak a Sárospataki Lapok című újságban: „A Társaság nagy reményekkel indul a munkára és igen valószínű, hogy az izraelita magyarok meg fognak szégyeníteni bennünket protestáns magyarokat a Biblia lefordításában és kiadásában.”19 Az IMIT nem akart megszégyenítő lenni, hanem azt remélte, hogy bibliafordítását a keresztény felekezetek is haszonnal fogják forgatni. „Egy ily szellemi kapocs jelentékenyen hozzájárulna ahhoz, hogy a testvériség érzete közöttünk megszilárduljon.” írta dr. Mezey Ferenc.20

b/ a Szentírásnak és későbbkori vallásos irodalomnak és általában az izraelita vallás és erkölcstannak ismertetésére és megvilágítására szolgáló művek kiadása és terjesztése;

c/ a Szentírásra és a zsidóság történetére s irodalmára vonatkozó előadások szervezésének elősegítése hazai egyetemeink bölcsészeti karán külföldi egyetemek módjára;..." in MEZEY, ’A Magyar-Zsidó Irodalmi Társaság alapszabályainak tervezete’, Magyar-Zsidó Szemle X. évf. (1893) 236.

19 ’Vegyes Közlemények, Az izraelita Magyar Irodalmi Társulat megalakulása’, Sárospataki Lapok XIII. évf., (1894) 254-255.

20 MEZEY Ferenc, ’Égető seb’, Magyar-Zsidó Szemle VIII. évf. (1894) 571.

228