Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Balogh Katalin: Magyar zsidó bibliafordítások - Az IMIT Bibliához vezető út

Radácsi György az első kötet megjelenése után írta meg bíráló cikkét. A szerző úgy véli, hogy a kiadók által megfogalmazott cél, amely szerint az eredeti szöveg „legkisebb árnyalatát és stílusbeli sajátosságát” akarják visszaadni, a legkevésbé sem egyeztethető össze azzal a másik törekvéssel, miszerint a mai magyar nyelvérzéknek maradéktalanul eleget tévő fordítást szándékoznak készíteni.21 Radácsi György szerint ez csak akkor volna lehetséges, ha a magyar nyelv is sémi eredetű volna. A fordítást a bíráló inkább hűségesnek, semmint magyarosnak tartja. Hozzáteszi azt is, hogy a fordítóknak a mai magyar nyelv összes előnyét fel kellett volna használniuk, s elődeik hibáiból okulniuk kellet volna, hiszen az ő kezüket nem kötötte a 300 éves hagyomány.22

A korabeli kritikák sorában a protestáns biblia-revizorok egy csoportja az IMIT Biblia első kötetének megjelenése után egyenesen visszavonásra javasolták a művet. Ugyanez a csoport később a revideált protestáns Tóra és Józsue köteteket is visszavonatta tárgyi hibákra való hivatkozással.23

Az IMIT Bibliát joggal tekinthetjük a magyar zsidó bibliafordítás csúcspontjának. Mint láthattuk, átfogó, a teljes bibliai szöveget érintő fordítás nem készült sem előtte, sem utána, és hozzá kell tennünk, azóta sem. Újabb szemelvényes és részfordítások jelentek meg a XX. század első felében. Ilyen volt a Blau Lajos által fordított és összeállított Biblia az ifjúság és a család számára, melyet 1925-ben adtak ki. A másik fontos zsidó fordítás Frenkel Bernât, Szentírás a család és az iskola részére című munkája 1927-ből. Érdekes tény, hogy lehetőség és igény egyaránt volt két szemelvényes bibliafordítás megjelentetésére, időben egymáshoz ilyen közel, mintegy 20 évvel az első teljes zsidó bibliakiadás után.

21 RADÁCSI György, ’Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat által kiadott „Szentírás I. kötet. A Tóra Mózes öt könyve, 1898" című fordítás bírálata’, Protestáns Szemle XI. évf. (1899) 56 és 197.

22 Radácsi György az elkészült fordítás kifejezéseit idegen hangzásúnak, szólásait pedig határozatlanoknak és bizonytalanoknak ítéli meg. A szöveget túlságosan tömörnek véli, szerinte sokkal több kisegítő szóra lett volna szükség a gördülékeny nyelvezet biztosítására. A törvénykönyveknél a bíráló a pontosságot, egyértelműséget és a világosságot hiányolja. A fordítás a szenvedő igealakokat kerüli ugyan, de nem következetesen. A cikkíró sokallja a helytelen szóösszetételeket.

23 BLAU, ’Bacher Vilmos’, 161.

229