Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Balogh Katalin: Magyar zsidó bibliafordítások - Az IMIT Bibliához vezető út

pontjukat, arra a következtetésre jutottak, hogy a bibliafordítás ügye csak egy különálló irodalmi társulat keretében képzelhető el. A Szemle új szerkesztője, dr. Mezey Ferenc 1891-ben azt írta, hogy már az alapszabály - tervezet is elkészült, mely a társulat feladatai között a bibliafordítást első helyre tette, de a dolog pártolás hiányában meghiúsult.

Az irodalmi társulat és a bibliafordítás történetében az 1893-as esztendő döntő fordulatot hozott. 1893. június 15-én a pesti hitközségben értekezletet tartottak, amelyen a megalakítandó zsidó irodalmi társulat alapszabály tervezetét terjesztették elő. A bizottság a tervezetet végleges formába öntötte, majd azt az októberi hitközségi gyűlésen megszavazták, és az előkészítő bizottságot, mint ideiglenes elnökséget megbízták a szükséges adminisztratív teendők végrehajtásával. Az alapszabályokat a kormányhoz felterjesztették és a taggyűjtő íveket szétküldték. A Belügyminisztérium 1893. december 31-én az „Izraelita Magyar Irodalmi Társulat” (továbbiakban IMIT) alapszabályait jóváhagyta, s így a Társulat törvényesen is megalakulhatott. A taggyűjtés során 1893-ban 811 -en kérték felvételüket a Társulatba.

Az alakuló közgyűlést 1894. február 14-én, szerdai napon tartották a pesti izraelita hitközség dísztermében. A megnyitó beszédet dr. Kohn Sámuel tartotta. Beszédéből csupán néhány mondat álljon itt: „Tisztelt alakuló közgyűlés! Zsidóságunknak van nagy múltja, terjedelmes irodalma és különleges tudománya, melyeknek - valljuk be nyíltan - eddigelé a magyar szellemi életben nem jutott még kellő helye. Elég utalnom arra, hogy a mai napig sincsen egyáltalán magyar bibliánk, mely a héber eredeti szöveg szerint híven adná vissza az ó-szövetség könyvét.”17 Ezzel a kijelentésével Kohn Sámuel ítéletet mondott az addig készült részfordításokról, de egyben az új fordítás készítőivel szemben támasztott elvárásainak is hangot adott. Kohn Sámuel kitért még beszédében arra is, hogy ezzel a fordítással a magyar- országi zsidóság tevékenyen járulhat hozzá a magyar szellemi élet kibővítéséhez, s nem csupán a magyar irodalom felé, hanem a hazai - immár magyar nyelven élő - zsidóság felé is régi adósságot törleszthet.18

17 MEZEY Ferenc, ’Izraelita Magyar Irodalmi Társulat’, Magyar-Zsidó Szemle XI. évf. (1894) 9.

18 A közgyűlés az IMIT elnökéül dr. Kohn Sámuelt, társelnökéül dr. Weinmann Fülöp királyi tanácsost választotta meg. A Társulat főtitkára dr. Mezey Ferenc lett. Az IMIT alapszabályainak tervezetét a Magyar-Zsidó Szemle 1893-as évfolyamában megjelentették. Innen idézem a legfontosabb paragrafusait:

,,2.§. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat czéljai:

a/ a Szentírás magyar fordításának eszközlése, kiadása és terjesztése;

227