Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Balogh Katalin: Magyar zsidó bibliafordítások - Az IMIT Bibliához vezető út

zsidóság maga készítse el a nagy munkát.16 A készülő mű legyen valóban zsidó felekezeti, szöveghű és magyaros fordítás.

Amikor 1890-ben Bacher Vilmos és Bánóczi József leköszöntek a Magyar-Zsidó Szemle szerkesztői tisztségéről, az olvasókhoz intézett lemondó soraikban sajnálkozva említették meg, hogy a bibliafordításra irányuló tervük kudarcot vallott. A szerkesztők, felülvizsgálva régebbi állás- * 1

16 Magyar Zsinagóga, BACHER Vilmos - BÁNÓCZI József, ’A biblia új magyar fordítása’, 677-678.

A cikkírók a fordítás általános elveit is közölték az olvasókkal:

“Irányelvek, melyek hivatvák a fordítás egyöntetűségét biztosítani.

1. A tervezett bibliafordítással nem annyira a tudomány, mint a zsinagóga, iskola és család czéljait, érdekeit kívánjuk szolgálni.

2. A fordítás a masszórai szöveghez ragaszkodik, a szöveghez lehetőleg hű s az egyéni fölfogást teljesen mellőzi.

3. Kerülve kerüljük a fordításban az archaizmusokat: a kihalt vagy érthetetlenné lett vagy szokatlan kifejezéseket s fordulatokat; valamint a neologizmusokat is, melyek nem csak hibássá, hanem túlságosan modernné tennék a nyelvezetet. Hanem fordítunk a mai nyelvtudomány othologus elvét valló, a különböző részek tartalmához alkalmazkodó, méltó nyelven. Szó- mint mondatszerkezetben a szöveghűség mellett is főszempont: kifogástalan magyarosság. (A mondat p.o. nem kezdődik mindig “és”-sel a magyarban is; a vav consecutivum nem mindig “és”.)

4. A tulajdon- (földrajzi és személy-) nevek átírásában a következő elv biztosítja az egyöntetűséget: a mely nevek nyelvünkben honosak, magyarosan iratnak, tehát: Egyiptom, Jordán, Jeruzsálem, Eufrates, Mózes, Áron, Jób, Ezsajás, stb. A nem honos neveket keleti (szefárdi) kiejtés szerint írjuk.

5. Állandó kitételek magyarosítását a fordító legjobban eltalálja ugyan munka közben s a revíziónak lesz föladata a legjobbal helyettesíteni a többit. Mindazáltal szükségesnek látszik néhánynak eleve való meghatározása. Ilyenek: a tetragrammaton = Örökkévaló; *131 (prófétai) = ige; min (mint műszó) = tóra, különben = tan.

6. Nagyobb szakaszok elé lehetőleg általános föliratot teszünk - de nem fejezet, hanem tartalom szerint.

7. A szöveg versei folytatólag iratnak, kivéve a hol az értelem új kikezdést kíván; a versszámok a magok helyén kiíratnak.

8. A gyér sorú írás a közönséges nagyságú fólió - papíron félhasábon foly.

9. Az átvállalt munkának egy - egy ötödé szerkesztőségünkhöz külön beküldetik.

10. Minden fölmerülhető kérdésre vagy kétségre nézve a szerkesztőség, a menynyire teheti, a fordítónak szíves készséggel áll rendelkezésére."Ezt a dokumentumot Bacher Vilmos és Bánóczi József minden, a fordításban részt vevő munkatársnak elküldték.

17. A retorikai kérdésekre (nemde...?, avagy nem...?, bizony...?) - ha a következő mondat nem ad feleletet - a fordítónak kell rájuk választ adnia.

25. A Bibliában gyakran előforduló tiszteletteljes, megalázkodó - általában uralkodóval, néha Istennel folytatott párbeszédekben előforduló - ún. udvari stílusban gyakran keverednek az egyes igealakok. A fordítónak az ilyen keveredést meg kell szüntetnie, és az igealakok használatát egyöntetűvé kell tenni.

226