Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Balogh Katalin: Magyar zsidó bibliafordítások - Az IMIT Bibliához vezető út

A témában a szerkesztők - dr. Bacher Vilmos az Országos Rabbiképző Intézet tanára, később igazgatója, és dr. Bánóczi József szintén az Országos Rabbiképző Intézet tanára - is nyilatkoztak: „Tartozunk vele nemzeti literaturánknak, mely az irodalom ez ágának megalapítását első sorban tőlünk várja; és tartozunk vele önmagunknak, hogy az ország többi felekezetének mintájára mi is erősítsük felekezeti érzésünket, mely veszendőben és vallásos tudásunkat, mely hanyatlóban van. Ha tehát valaha volt ügy, mely egyúttal zsidó és magyar nemzeti és felekezeti, bizonyára a Népszerű Irodalmi Vállalat az.”14 Az alapítandó társulat iránt tanúsított nagy érdeklődés pár év múlva, külön e célra létesített szervezet hiányában lelohadt.

Annak, hogy a vállalkozásból nem lett újból semmi, más okai is voltak. Azok a személyek, akiket a vállalat elindításával és vezetésével bíztak volna meg nem fogadták el a felkínált tisztségeket. A Szemle szerkesztői azonban nem hagyták nyugodni az ügyet, s folyamatosan jelentették meg cikkeiket változó sikerrel. 1886-ban újból felvetik a társulat és a bibliafordítás kérdését. Az előző intézkedés óta, melyet az 1869-es egyetemes gyűlés hozott 17 év telt el. „A porondra ezóta egy új nemzedék lépett, mely már nyelvre is egészen magyar. Most a bibliafordítás nem a magyarosítás eszköze többé, hanem a meglevő, az eleven szükség követelménye. S nem az iskolában kell egyedül: nagy részünket egy új áramlat visszasodort a nevelésünk által elhagyogatott vagy elfelejtett ösvényekre és felekezeti közösségünk érzete élénkebb, mint negyven év óta bármikor. Eléggé magyarok vagyunk már arra nézve, hogy zsidók is merjünk lenni. Nekünk a biblia kell mint taneszköz az iskolában, mint olvasmány a családban; tartozunk vele nemzeti irodalmunknak, mert magyarok vagyunk és tartozunk vele felekezetűnknek, mert zsidók vagyunk.”15 A szerkesztők a megváltozott körülményekre való tekintettel elevenítik fel a bibliafordítás ügyét, és bíznak abban, hogy a munkára kiszemelt személyek támogatni fogják a vállalkozást. Határozottan ígérik, hogy a magyar zsidók bibliafordítása nemsokára meglesz. Beszámolnak arról is, hogy a felkért tudós közreműködők, egyetlen kivételtől eltekintve, készséggel vállalkoztak a rájuk bízott feladat elvégzésére. Huszonhat fordítóról van szó, akik mind született magyarok. A szerkesztők azt akarták, hogy a magyar

14 BACHER, 'Népszerű irodalmi, 442-443.

15 Magyar Zsinagóga, BACHER Vilmos - BÁNÓCZI József, 'A biblia új magyar fordítása’, 676.

225