Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Balogh Katalin: Magyar zsidó bibliafordítások - Az IMIT Bibliához vezető út

A témában a szerkesztők - dr. Bacher Vilmos az Országos Rabbi­képző Intézet tanára, később igazgatója, és dr. Bánóczi József szintén az Országos Rabbiképző Intézet tanára - is nyilatkoztak: „Tartozunk vele nemzeti literaturánknak, mely az irodalom ez ágának megalapí­tását első sorban tőlünk várja; és tartozunk vele önmagunknak, hogy az ország többi felekezetének mintájára mi is erősítsük felekezeti érzé­sünket, mely veszendőben és vallásos tudásunkat, mely hanyatlóban van. Ha tehát valaha volt ügy, mely egyúttal zsidó és magyar nemzeti és felekezeti, bizonyára a Népszerű Irodalmi Vállalat az.”14 Az alapí­tandó társulat iránt tanúsított nagy érdeklődés pár év múlva, külön e célra létesített szervezet hiányában lelohadt. Annak, hogy a vállalkozásból nem lett újból semmi, más okai is voltak. Azok a személyek, akiket a vállalat elindításával és vezetésével bíztak volna meg nem fogadták el a felkínált tisztségeket. A Szemle szerkesztői azonban nem hagyták nyugodni az ügyet, s folyamatosan jelentették meg cikkeiket változó sikerrel. 1886-ban újból felvetik a társulat és a bibliafordítás kérdését. Az előző intézkedés óta, melyet az 1869-es egyetemes gyűlés hozott 17 év telt el. „A porondra ezóta egy új nemzedék lépett, mely már nyelvre is egészen magyar. Most a bib­liafordítás nem a magyarosítás eszköze többé, hanem a meglevő, az eleven szükség követelménye. S nem az iskolában kell egyedül: nagy részünket egy új áramlat visszasodort a nevelésünk által elhagyogatott vagy elfelejtett ösvényekre és felekezeti közösségünk érzete élénkebb, mint negyven év óta bármikor. Eléggé magyarok vagyunk már arra nézve, hogy zsidók is merjünk lenni. Nekünk a biblia kell mint tan­eszköz az iskolában, mint olvasmány a családban; tartozunk vele nem­zeti irodalmunknak, mert magyarok vagyunk és tartozunk vele fele­kezetűnknek, mert zsidók vagyunk.”15 A szerkesztők a megváltozott körülményekre való tekintettel elevenítik fel a bibliafordítás ügyét, és bíznak abban, hogy a munkára kiszemelt személyek támogatni fogják a vállalkozást. Határozottan ígérik, hogy a magyar zsidók bibliafordí­tása nemsokára meglesz. Beszámolnak arról is, hogy a felkért tudós közreműködők, egyetlen kivételtől eltekintve, készséggel vállalkoztak a rájuk bízott feladat elvégzésére. Huszonhat fordítóról van szó, akik mind született magyarok. A szerkesztők azt akarták, hogy a magyar 14 BACHER, 'Népszerű irodalmi, 442-443. 15 Magyar Zsinagóga, BACHER Vilmos - BÁNÓCZI József, 'A biblia új magyar fordítá­sa’, 676. 225

Next

/
Thumbnails
Contents