Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Balogh Katalin: Magyar zsidó bibliafordítások - Az IMIT Bibliához vezető út
elveik oktatásához az iskolákban a Szentírást, mint a legfontosabb és legalapvetőbb „tantárgyat” használják. Az eddig létező fordítások, minden becsük mellett sok esetben nem felelnek meg az eredeti szavak értelmének, „...a biblia bájoló egyszerűségét vissza nem tükrözte- dk....a magyar nyelv tisztaságát fen nem tartják.”8 Felszólította a hazai „tudós férfiakat”, hogy szakmai tudásukkal járuljanak hozzá a teljes bibliafordítás nemes vállalkozásához. A cikk szerzője leginkább „az izraeliták között a magyar nyelvet terjesztő pesti egyesület” figyelmébe ajánlja az ügyet. így fonódott tehát össze a Biblia magyar fordításának ügye az irodalmi társulat megalakításának ötletével. A bibliafordítás egyértelműen a hazai zsidóság magyarosítását, a magyar nyelv körükben való elterjesztését akarta szolgálni. Egy ilyen kezdeményezés Eötvös Józsefnél biztosan visszhangra talált volna. Eötvös azonban Bloch Móricot szemelte ki ennek az ügynek a megvalósítására, aki el is készítette a fentiekben már említett sajnos csak töredékes bibliafordítását. Lőw Lipót 1847-es felhívásának megvalósítását az 1848-49-es események megakadályozták. Ötletét 15 év múlva az „Izraelita Magyar Egylet” iskolai bizottságának ülésén elevenítették fel. A Szentírás teljes és tökéletes magyar fordítására konkrét lépéseket javasoltak, és a fordítás alapelveit is leszögezték. „A kiadandó fordítás a közhasználatra szánt szószerint hű legyen, de egy külön iskolai is rendeztessék.”9 A fordítás szerkesztésénél figyelembe kell majd venni, a javaslat szerint, hogy vallási szempontból, iskolai használat szempontjából, és magyar nyelvhelyesség szempontjából is megfelelő kiadványt adjanak az olvasók kezébe. Az Egylet a szerkesztő bizottság elnökének Lőw Lipót szegedi főrabbit, tagjainak dr. Steinhardt Jakab aradi, dr. Zipser Májer rohonci főrabbit, valamint Grosszmann Ignác tanárt és Mezei Mór irodalmárt javasolták. „Hiszi továbbá a bizottság, hogy ezen vállalat fogja csak teljesen megnyitni a vallásbeli és erkölcsi életünk kapuit a magyar nyelv számára, lehetségessé teszi iskoláink teljes és kivétel nélküli megmagyarosítását!”10 Ebből a határozott és részletesen kidolgozott tervezetből sem valósult meg semmi. 8 A Magyar Zsinagóga, in BACHER Vilmos - BÁNÓCZI József, ’A biblia új magyar fordítása’, 673. 9 Magyar Zsinagóga, in BACHER Vilmos - BÁNÓCZI József, ’A biblia új magyar fordítása’, 674. 10 Magyar Zsinagóga, in BACHER Vilmos - BÁNÓCZI József, ’A biblia új magyar fordítása’, 675.0. 223
