Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Balogh Katalin: Magyar zsidó bibliafordítások - Az IMIT Bibliához vezető út

is. A másik mű: Bauer Márkfi Henrik, Salamon hasonlatai, Buda, 1844. A fordítás mellett ő is közli az eredeti héber szöveget.

Egy kicsit előre szaladva az időben megállapítható, hogy a XIX. sz. második fele is zömmel a népszerűbb bibliai elbeszélések, a liturgiában gyakran használatos szövegrészietek, a speciális olvasóközönséget - gyermekeket, az ifjúságot, a családokat - megcélzó, szemelvé- nyes fordításokban bővelkedik. A töredékes fordítások nagy részét a fordítók magyarázó jegyzetekkel is ellátták, tehát nem egyszerűen a magyar nyelvre való fordítás volt a szerzők célja, hanem egyszersmind ajobb szövegértés és a hozzátartozó teológiai állásfoglalás átadása is.

Joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy miért nem használták a zsidó közösségek, a már létező egyéb, magyar nyelvű - keresztény és keresztyén felekezeti - teljes bibliafordításokat? A kérdésről Blau Lajos így ír: „Az egyik magyar biblia (Káldi) a Vulgátából folyt, a másik (Károli) Tremellius kitért zsidó latin fordításából. A szent szót egyik sem adta vissza híven - épen ebből a szempontból maguk a protestánsok csak a legújabb időben revideálták bibliájukat az eredeti héber szöveg alapján - és már ez okból sem lehetett arról szó, hogy a zsidó vallás hívei más felekezet Bibliájához folyamodjanak, több más fontos szempontról nem is szólva.”6 És mik lehetnek ezen más fontos szempontok? Erről Lőw Lipót tollából olvashatunk, aki az első felszólaló volt a teljes magyar nyelvű bibliafordítás elkészítésének ügyében 1847-ben. Lőw Lipót - akkor még pápai, később - szegedi rabbi, az általa szerkesztett „A Magyar Zsinagóga” című újságban fejtette ki véleményét.7 A szerző tételesen ismerteti kifogásait a meglévő teljes bibliafordításokkal kapcsolatban. A hittan tanításához elengedhetetlenül szükséges a bibliai szöveg helyes fordítása, hiszen az izraeliták vallási

6 BLAU, ’Bacher Vilmos’, 160.

7 A következőket írja: „...megvitázhatatlanul kívánatos marad, hogy az egész szentírás hű és a bibliai tudomány mostani állapotának megfelelő magyar fordítása újra bocsáttassák közre s pedig nem tudós apparátussal, hanem igen egy-, s népszerű népiskolákban alkalmazható módon, a külföldön megjelent Salamon s Zunz bibliáinak mintáját követvén. Olyan munka azonban nem lehet egyes emberé, legalább honunkban nem, hol ilyen vállalatok részvét hiányában, a kezdetben már akadályokra találhatnak; czélszerünek gondolnók tehát, ha a szentírás ilyen fordítására minél előbb társaság alakulna." A Magyar Zsinagóga. Felvilágosodott vallásosság, tiszta erkölcsösség és buzgó hazafiság az izraeliták közti elterjesztésre, Kiadja Lőw Lipót főrabbi Pápán. I. (egyetlen) füzet., 53. 1., 1847, in BACHER Vilmos - BÁNÓCZI József, ’A biblia új magyar fordítása’, Magyar-Zsidó Szemle, III. évf. (1886) 673.

222