Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Balogh Katalin: Magyar zsidó bibliafordítások - Az IMIT Bibliához vezető út
Magyar zsidó bibliafordítások Az IMIT Bibliához vezető út BALOGH Katalin Tanulmányom címéből adódhat az első kérdés: mit is jelent az, hogy magyar zsidó bibliafordítás. Miért volt egyáltalán szükség kifejezetten zsidó felekezeti bibliafordításokra? Az általam tárgyalt korszakban, azaz a XIX-XX. században, több kiadást, átdolgozást megélt keresztény fordítás létezett már, de ezeket nem használták a zsidó közösségekben a liturgia és az oktatás során. Nem állíthatom, hogy ennyi idő távlatából ezt a kérdést pontosan és mindenki számára kielégítően meg fogom válaszolni, de korabeli dokumentumokra támaszkodva megkísérelem a tények feltárását. A magyar zsidó bibliafordítások vizsgálata sok szempontból lényeges kérdés. A XX. századi szakirodalomban azonban, melyek a magyar nyelvű bibliafordítások történetével foglalkoznak, nem igen találkozunk zsidó bibliafordításokról szóló említésekkel.1 Ezért is tűztem ki magam elé célként a hiánypótlás feladatát. Az az igény, hogy a Biblia mindenki számára érthető - tehát lehetőleg a saját nyelvén olvasható - legyen, igen régi keletű. Legelső magyar nyelvemlékeink, a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária siralom - vallásos jellegük miatt - nem szűkölködnek biblikus gondolatokban. Minden olvasó számára feltűnhet az, hogy a szerzők mennyire jól ismerték a Biblia szövegét. E két, a XII-XIII. század folyamán keletkezett mű ihletője az 1114 körül tartott Esztergomi Zsinat végzése volt, melyben ez állt: „Első renden megkérdezendő a király: hogy minden vasárnapon a nagy egyházakban evangélium, levelek és hittételek magyaráztassanak a népnek, a kisebbeknek pedig a hittételek és az úri imádság.”1 2A tény tehát, hogy a Bibliát magyarázni kellett a népnek, magában foglalta azt is, hogy az egyes bibliai szövegrészeket fel is olvasták az istentiszteleteken. (A zsinati határozat itt az újszövetségi szö1 POGÁNY György, A történelem, a vallási irodalom és a Bibliakiadások kútfői és szakirodalma (Budapest, Hatágú Síp Alapítvány, 2008) 2 BOTTYÁN János, A Magyar Biblia Évszázadai (Budapest, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1982) 11. 219