Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Balogh Katalin: Magyar zsidó bibliafordítások - Az IMIT Bibliához vezető út
vegrészekre gondolt.) Ez azt feltételezi, hogy akár maguknak a papoknak, akár más egyházi személyeknek le kellett fordítaniuk a bibliai szövegrészeket magyar nyelvre, hogy azok mindenki számára érthetőek legyenek. Természetesen maga a magyarázat is magyarul hangzott el. Hasonló jelenségnek vagyunk tanúi a zsidóságon belül is. Kétségtelen, hogy az a parancs, miszerint a szentírásból hétről hétre bizonyos szakaszokat fel kell olvasni héber és arám nyelven, sőt magyarázni is kell azokat, sokkal régebbi eredetű, mint a magyar szövegemlékek ihletője, az Esztergomi Zsinat végzése. „Ellentétben más vallásokkal, a zsidó vallás minden időben és minden országban arra törekedett, hogy a köznép hallja és olvassa a bibliát...Olvassa maga a nép a bibliát, aki pedig nem tud, hallja a zsinagógában.”3 Már az ókorban is helyettesítették az arámit más nyelvekkel, melyeket, a zsidóság az aktuális lakóhelyén beszélt. Európában hosszú időn keresztül a jiddis nyelv szolgált népnyelvként a biblia olvasásához. (Ezt a nyelvet Blau Lajos zsidó-német nyelvként említette munkáiban.) Mendelssohn fordítása kiszorította a jiddist és a német nyelvet helyezte a középpontba. Ez is volt a fő célja! Miután Németország területén ez a folyamat lejátszódott, szükségessé vált a „zsidók modernizálása”, beolvadásuk az európai nemzetek táborába más országokban is. Már a XIX. század negyvenes éveiben erőteljes igény támadt a német nyelvű biblia nemzeti nyelvű - és így természetesen magyar nyelvű - megfelelőinek elkészítésére. A hazai zsidóság körében a magyar nyelv általános térfoglalása jól nyomon követhető volt; egy-két generáció alatt, hihetetlen gyorsasággal zajlott a magyarosodás folyamata. A német nyelv lassan háttérbe szorult, de evvel együtt sajnos a Biblia, mint napi olvasmány is a kevésbé olvasott könyvek listájára került. Vallási szempontból tarthatatlanná vált a magyar zsidó fordítás hiánya. Töredékes szövegfordításokkal már rendelkeztek eddig is a zsidó felekezeten belül. Rokonstein Lipót, a szentesi zsidó iskola tanára is hivatkozik Zsidó hit-s’erkölcstanában egy bizonyos Mordehaj-féle fordításra, ami feltehetően Bloch Móric, a későbbi Ballagi Mór, 1840-ben megjelent Tórafordítását jelenti.4 3 BLAU Lajos, ’Bacher Vilmos és a magyar biblia’ Magyar-Zsidó Szemle XVII. évf. (1910) 159. 4 ROKONSTEIN Lipót, Dat Jehuda-Zsidó hit-s'erkölcstana (Buda, Magyar Királyi Egyetem betűivel, 1841) 220
