Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Koltai Kornélia: Péchi Simon bibliakommentárja

népek e völgyre gyűlvén, egyenlő akaratból magokon Ábrámot királlyá választották-emelték, kinek dücsőségével, mint szintén kazdagságokkal, nem akart élni. Minden érdemes jutalmat az örök életre és maradékira hárítván, bizonítják ezt, oda alá Cap. 23-/6. a Hétnek fiai: Hallgass meg, Uram, minket: Isten fejedelme vagy te miközöttünk etc. vagy Isten adta fejedelem etc.8

(4) Gen 14, 18

Kenyeret, bort vitt Ábrám elejbe etc. Mint fáradott, hadból jövőknek. De láttatik csak magának Ábrámnak vinni, mert a prédából semmi hasznot nem akart venni, mint oda alá mondja, egyebet az iffjak ételénél, úgymond. Maga ételét oda nem mondja, nem akart enni az ellenség prédájában, vagy fogadástétele miatt, amint mondja [mint a káld: ma: világossan mondja, hogy könyörgésében fogadta, semmi hasznot abból nem vészén magának].9 Vagy bálványimádók, Isten ellenségi voltak, azoktul vött-maradott eledelt nem akart kóstolni. Azért a Maiki Cedek hozta eledelből kellett enni. Más értelem, hogy jövendőben az Ábrám maradéki ott való, zsemlye és bor áldozatokat példázta.10 11

Az (1) (2) (3) példa mutatja, hogy a midrások11 igen kedvelt forrásai Péchinek, a Berésit Rabba az (1) példában konkrétan meg is van nevezve. Dán Róbert kutatásaiból tutijuk, hogy Péchi az i. sz. 1. évezred 2. feléből származó Berésit Rabba-nak feltehetőleg az 1593-94-ben Szalonikiben megjelent kiadását használja, s akkor is a Berésit Rabba a forrása, ha egyszerűen csak „egy midrás”-ként utal rá.12 A vizsgált korpuszban igyekeztem pontosan meghatározni a Berésit Rabba szöveghelyeit is.

8 BR XLIII: V, 2.

9 Vö: TO Gen 14, 22, ahol az ‘imádság’ főnév szerepel (ibs), illetve TPs-J Gén 14, 22, ahol az ‘eskü’ (SJ13E7). A szögletes zárójelben feltüntetett kurzivált mondat az eredeti kéziraton lapszéli megjegyzés, feltehetőleg utólagos betoldás.

10 BR XLIV: VI, 5.

11 Midrás: (héber ’tanulmányozás’ a daras ’megvizsgál / kikutat’ jelentésű igéből) irodalmi műfaj és módszer; vallási törvények következtetése a Bibliából, illetve a Bibliához írott magyarázó elbeszélések, példázatok gyűjteménye.

12 Vö. DÁN, Az erdélyi szombatosok, 268. NB: Dán itt pontatlanul hivatkozik a kéziratban leírtakra, „egy midrás”-ként, hiszen Péchi világosan megnevezi a forrását, a Berésit Rabba-t, ld. az általam (1) példában hozott kommentárrész végén.

203