Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Koltai Kornélia: Péchi Simon bibliakommentárja

A (4) példában a rövidített formában megnevezett forrás a „káld. magyarázat”. Péchi egész bibliafordításához és kommentárjához figyelemmel kíséri és felhasználja az arámi bibliafordítások szövegét. A targumistákat vagy általánosságban „káldeus magyarázókénak nevezi, vagy konkrétan mint „Onkelosz”, „Jonatán” utal rájuk. Magát az arámi parafrázist „káld. magyarázaténak, „Jerusalmi Targum”-nak, „Targum Hierusalemi”-nek jelöli.13

A Genesis 14. fejezetének 18. verse az, ahol Malkicedek feltűnik a színen. Péchi Malkicedeket bár keresztény megközelítésből is interpretálhatná, hiszen az általa képviselt papság intézménye, valamint az Ábrámnak vitt kenyér és bor szimbolikája keresztény szempontból is jelentős, de kizárólag a zsidó perspektívából megjelenő értelmezést találjuk meg nála. Még azzal együtt is, hogy Malkicedeknek Sémmel való azonosítása a keresztény hagyományban is elevenen él.

(5) Gén 14, 18

Maiki Cedek etc. Ez Sém volt, a Noah *fia*.14 És nagy igazságáért éltében szent királynak hívatott, mint ellenben amaz gonoszok oda fel, mely rút nevekkel illettettek.

(6) Gén 14, 18

Sálem királya etc. Ez lőtt Jerusálem azután, kit a Knaán fiai közzül Jebus nevű szállván meg, Dávidig Jebusnak hívatott. De most már város volt, laktak derekasson; és a nagy Szent igazgatása alatt bódog állapatban voltak.

Ahogyan már a (4) példában is láthattuk, Péchi igen gyakran csak közvetetten jelzi, hogy nem a saját elképzelése szerint magyarázza az adott szöveghelyet. Erről tanúskodik az (5) példa is. Általánosságban jellemző, hogy ezzel a munkájával nem a „tudós olvasóéhoz szól, hanem az egyszerű emberekhez, az egyre növekedő szombatos gyüleke13 Targum: (héber / arámi ’fordítás’ a tirgém / targém ’fordít / interpretál’ jelentésű gyökből) a Héber Biblia arámi nyelvű fordításai, illetve kiegészítései, amelyeket az i. sz. 2. századtól kezdődően az i. sz. 1. évezred folyamán rögzítettek. Az ún. kanonizált változatok: Targum Onkelos, a Tóra fordítása és Targum Jonatán, a Prófétáké. További, nem-kanonizált Tóra-fordítás a Jeruzsálemi, ún. Neofiti I és Pszeudo-Jonatán targumja.

14 Vö. TNeof 1 Gén 14, 18; TPs-J 14, 18. Sémmel való azonosításáról a pontos szöveghelyeket ld. GlNZBERG, Louis, The Legends of the Jews, (Baltimore - London: The John Hopkins University Press, 1998 /reprint/) Vol. V. Notes to Volumes 1 and 2. From the Creation to the Exodus.

204