Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Lőrik Levente: Jób: aki összeköt, vagy aki elválaszt? - Szemelvények a zsidó és keresztyén Jób-interpretációkból
kiegyenlíteni. Ilyen hézagok pedig jócskán akadnak Jób könyvében, már magában a sokszor talányos keretelbeszélésben is, nem is szólva a legnagyobb hézagról, mely e keretelbeszélés és a poétikus dialógus között tátong. A különböző időkben élt tannák és amórák ezen hézagok egyikét különös vehemenciával próbálták meg áthidalni: iT*n VWR 3"PX, „mikor élt Jób?” kérdezték, mert a könyv ezzel kapcsolatban semmilyen konkrétumot nem közölt. Az elhangzó válaszokat három olyan szöveghelyen találjuk meg, melyek szisztematikusan - tehát egy helyre csoportosítva, listaszerűen - sorolják föl ezeket a véleményeket: Genesis Rabba 57:4, a Jeruzsálemi Talmud Szota 5:8 20c-d és a Babiloni Talmud Bava Batra 15a-16b. A számos ponton párhuzamosan futó szövegek tucatnyi rabbinikus tekintély nézetét közlik: az Abrahám kortársaként emlegetett Jóbtól kezdve az Ahasvéros idejében élt Jóbig sorjáznak a megoldások. Ezek közül csak néhányat emelnénk ki az alábbiakban. A legrégebbi exegetikai midrások közt számon tartott Genesis Rab- bábun az Akédát követő bibliai beszámoló indítja a vélemények áradását. Abrahámban a történtek után előtörnek a félelmek a lehetséges további megpróbáltatásokra, szenvedésekre gondolva, j’movi jO X“Prü, ám az Örökkévaló megnyugtatja, hogy már megszületett az, aki ezeket majd elviseli, s Gén 22,20-21 alapján Abrahám testvérének, Náhórnak a megszületett fiaira, Ucra, elsőszülöttjére és Búzra, annak öccsére mutat. S ha ezután a kérdés, „mikor élt Jób?” elhangzása nem lenne érthető, az első válaszadó, a 3. századi tiberiászi amóra, Rés Lákis az előző generáció jelentős tannája, Bar Kappara szavait idézi: „Rés Lákis mondta Bar Kappara nevében: Abrahám napjaiban élt, mivel megmondatott: »Ucot, elsőszülöttjét« és írva áll: »Volt egy ember Úc földjén«.” Ezzel a midrás, pontosabban a tanna egyrészt Jóbot egyértelműen Abrahám kortársaként mutatja be, másrészt pedig megalapozza a Biblia két kiemelkedő alakjának összevetését tárgyaló számos későbbi nézetet. Ezek egyike a bBB 15b lapon is megtalálható. A 3. században, Erecben élt amóra, R. Jochanan Isten a Sátánnak mondott szavai után („Láttad-e szolgámat, Jóbot, nincs hozzá hasonló a földön...”) kijelenti: DmaiO 1QR3E7 ilöö UTP ")OK3n bVT3, „nagyobb (az a dicséret), ami Jóbot illetően, mint ami Abrahámot illetően hangzik el”. Ugyanis utóbbi esetében az Akéda közben/után hall106