Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Lőrik Levente: Jób: aki összeköt, vagy aki elválaszt? - Szemelvények a zsidó és keresztyén Jób-interpretációkból

juk, hogy „most tehát tudom, hogy istenfélő vagy” (Gén 22,12), Jóbról azonban írva áll, hogy „félte az Istent és kerülte a rosszat”. A Jób versus Abrahám, Abrahám versus Jób motívum tehát útjára indul a rabbinikus szövegekben, sőt a rabbinikus irodalom ezzel egy a posztbiblikus írásmagyarázatban már korábban jelentkező tradíciót visz tovább. Ugyanis minden jel arra mutat, hogy az Abrahám testamentuma éppen a valamivel korábbi Jób testamentumára, válaszul született, ellensúlyozni kívánva az utóbbiban igen magasra emelt Jób- képet.4

Egy következő amóra, R. Abba bar Kahana válasza a „mikor élt?” kérdésre viszont az, hogy „Jákob napjaiban élt. Mivel R. Abba bar Kahana azt mondta: Dina volt Jób felesége, hisz írva áll Jób feleségéről: »Mint a bolond / aljas asszonyok egyike beszél ...« [Jób 2,10], Dináról pedig írva áll: »mert aljasság / bolondság esett Izráelben« [Gén 34,7].” A R. Johanan bar Nappaha tanítványaként ismert, kiváló ered aggadista Jób feleségét Dinában, Jákob lányában vélte felfedezni, mivel a Jób 2,10-beli mondatot a Gén 34,7 fényében magyarázta, kihasználva a 17733 szó sajátságát: eltérő jelentés azonos hangalakkal. Ha Jóbnak a Biblia Hebraicában egyébként néven nem nevezett felesége úgy beszél, mint a bolond - másként aljas - asszonyok egyike, 17)7337 nnx (Jób 2,10), akkor e nőszemély nem lehet más, mint a Genesisben megjelenő Dina, akivel Sikem aljasságot művelt, 7E737 7733 (Gén 34,7). R. Abba bar Kahana tehát, akárcsak Bar Kappara, lingvisztikái analógia segítségével igazolta véleményét.

A bBB 15a-16b lapjain álló jó néhány vélemény mutat rá igazán arra, hogy a „mikor élt Jób?” kérdése mennyire szorosan kapcsolódik származásának kérdéséhez. Ehelyütt azzal a többször olvasható baraj- tával kezdődik a hosszú és bonyolult szugja, hogy 3730 3113 7E70 3VÍO 33773 ntcnST , amiből következik, hogy Jób nem élhetett Mózes után. A stam digmara5 meglehetős következetességgel képviseli ezt az álláspontot, így amikor két 3. századi tiberiászi amóra, R. Jochanan (bar Nappacha) és tanítványa, R. Eleazar (ben Pedat) mindketten azt mondják, hogy Jób a fogságból hazajöttek közül való, s természetesen Tiberiászban állt a tanháza, akkor ellenvetésként egy újabb barajtát ka4 Amint ezt Mathias DelCOR Abrahám testamentumához írt kommentárjában kimutatta. Vő. uő„ Le Testament d’Abraham. Introduction, traduction du texte grec et commentaire de la recension grecque longue ([Studia Veteris Testamenti Pseudepigrapha 2,] Leiden, Brill, 1973) 47-51.

5 A Talmud anonim szerkeszőjének/szerkesztőinek hangja.

107