Fodor György - Török József - Tusor Péter (szerk.): Felekezetek az Igazság szolgálatában: történelem, teológia, önazonosság (1500-2000) - Studia Theologica Budapestinensia 34. (2009)
II. Egyházi autonómia és episzkopátus Erdélyben-Magyarországon (Church Autonomy and Episcopacy in Transylvania-Hungary) - Buzogány Dezső: A laikus intézményrendszer kialakulása a református egyházban
bízott, abban magokat ne avassák; meggondolván azt, amit szent Pál mond: ki-ki, amely hivatalban állíttatott, abban maradjon; különben ha valamely ecclésia abban impingál, kemény büntetését a Szent Synodus Generálisnak kétségkívül megérzi Az egyházközség irányító testületének egyensúlya visszaállt, és lelkiekben és anyagiakban paritásos alapon végezte az ügyintézést. 111. A consistorium, vagy esküdtek Szándékosan használtam ezt a két megnevezését a testületre, és elhagytam a presbitérium szavunkat, hiszen meggyőződésem, hogy a 17-18. században a világi tagokkal működő intézmény egyházközségi szinten még nem a Nyugat-Európában megszokott és kialakult gyülekezeti kormányzó testület volt. Legalábbis nem úgy működött, ahogyan azt reformátoraink megálmodták, és ahogyan azt a polgári társadalom kisebb-nagyobb központjaiban meg is valósították. A nyugat-európai egyházi modellt alternatívaként felmutató lelkészeink a hazai, amattól eltérő társadalmi szerkezetbe akarták beoltani a presbiterális egyházkormányzat eszméjét és gyakorlatát, illetve a polgári társadalomban kialakult egyházkormányzási formát, nem figyelve az itthoni sajátos rendi helyzetre. Az eltérő társadalmi alapkonfiguráció miatt a polgári közösségekből érkező egyházkormányzási modell itthon inkompatibilis volt, nem tudott megfoganni, nem ugyanazon (értsd: polgári) talajba került. A két társadalmi szerkezet inkompatibilitását már a 16. században meglátta Méliusz Péter, amikor a tartcal-tordai hitvallás egyház- szervezetre vonatkozó intézmény-modelljeit kellett volna működésbe állítani. Az 1562-63-ban született hitvallás minden ízében reformáto- ri, Béza Tódor szerzősége pedig a svájci tanok és egyházszerkezet primátusát garantálja. A presbitériumról szóló részek vitán felül a klasszikus presbitérium ismérveit tárták a korabeli lelkészek elé követendő példának, amelyet viszont nem lehetett szervesen beilleszteni a hazai alakuló egyházszerkezetbe, épp az imént felhozott társadalmi okok miatt. Az 1567 évi debreceni zsinat és hitvallás megszületéséig eltelt öt évet hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint a svájci egyházmodell meghonosítására tett kísérletet, amely meghiúsult. IG Bot) I’éter, Erdélyi rejornuílus zsinatok végzései 1606-1762, Kolozsvár 1999, 75. 96
