Fodor György - Török József - Tusor Péter (szerk.): Felekezetek az Igazság szolgálatában: történelem, teológia, önazonosság (1500-2000) - Studia Theologica Budapestinensia 34. (2009)
II. Egyházi autonómia és episzkopátus Erdélyben-Magyarországon (Church Autonomy and Episcopacy in Transylvania-Hungary) - Holló László: Az erdélyi katolikus autonómia: az Erdélyi Római Katolikus Státus
lasztott fejedelem érkezéséig a monostorok és egyházak jövedelmét szedjék be és őrizzék, hogy majd ők határozhassanak a felől, milyen szent célokra, iskolákra fordítják azt.14 JAKAB Elek szerint azonban az egyházi javak szekularizációja Erdélyben ezzel a végzéssel már elkezdődött.15 16 Amit ez a gyűlés megkezdett, azt folytatta szeptember 22-én az országba érkezett Izabella vezetésével egybehívott 1556. évi november 25-i, Katalin-napi országgyűlés. A rendek az egyházi vagyon szekularizációját, mely az 1542. évi marosvásárhelyi országgyűlés döntése alapján már Izabella kezelésébe jutott, de Ferdinánd alatt ismét jogos tulajdonosaikhoz került vissza, végleg el akarták dönteni."’ A katolikus Habsburg Ferdinánd ellenes, az ország fennmaradását hatékonyabban szolgáló törökbarát politika, egyre több főurat sorakoztatott fel a reformáció katolikusellenes táborába, ami azt eredményezte, hogy a Báthori, Toldy, Keresztúri, Telegdy családok egyes tagjain és a székelyeken kívül majdhogynem minden főűr jobbágyaival együtt valamelyik új hitre tért. így a szekularizációs törekvések végső döntés nélkül is érvényre jutottak azzal, hogy a hierarchikus vezetés nélkül maradt katolikus egyház káptalanjait és szerzeteseit, a csíksomlyói ferences kolostor szerzetesei kivételével elüldözték, vagyonukat lefoglalták.17 Az 1557. június 1-14-i országgyűlés, még a katolikus és evangélikus vallások szabad vallásgyakorlását mondta ki, de utat nyitott a hatalmas Petrovics által védelmezett kálvinizmus terjedésének is azzal, hogy bár még nem teljes vallásszabadságot adva, mégis kimondta, hogy mindenki követheti azt a hitet amelyiket akarja.18 Ezt az 14 Vö. Congregalitme Parlinli Colnsvanni Ferin Teriin pasi Festum Sámli Georgii Anno Domini 1556. celebráló Domini Regnicolae subséquentes Articulos concluserunt et ediderunt, in VESZÉLY, Erdélyi egyháztörténelmi adatok, 166-167. 15 Vö. JAKAB Elek, Erdély egyháztörténelméliez. Apátságok, Apáczaklaslnrmok Erdélyben, Magyar Történelmi Tár XIII. (Második folyam I.) Pest 1868, 3-20. 16 Decreta Articulorum per Sacram Reginalem Majestatem Hungáriáé, Dalmatiae, Croaliae etc. l'ilium item Illustrissimum ac Universitatem Trium Nationum Tranniae, Nobilium, Siculorum, et Saxonum, ac Spectabiles, Magnificos Dominos Barones, et alios Nobiles praestantes viros delectos e regno Hungáriáé ultra et cis Tibiscum in Comitiis generalibus ad diem S. Calluirinae in civitate Colosvár celebratis editorum et promulgatorum A. D. 1556. Kiadva in VESZE1.Y, Erdélyi egyháztörténelmi adatok, 167-168. 17 Vö. Karácsonyi, Magyarország egyháztörténete, 118-119; KARÁCSONYI János, Erdély és a kapcsolt részek vallási, állapotai 1526-tól 1571-ig, in Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene, Dicsőszentmárton 1925 (a továbbiakban Az erdélyi katolicizmus), 31-45, itt 38. 78
