Fodor György - Török József - Tusor Péter (szerk.): Felekezetek az Igazság szolgálatában: történelem, teológia, önazonosság (1500-2000) - Studia Theologica Budapestinensia 34. (2009)
II. Egyházi autonómia és episzkopátus Erdélyben-Magyarországon (Church Autonomy and Episcopacy in Transylvania-Hungary) - Tóth Tamás: A magyar Egyház újjászületése a török hódoltságot követően. Patachich Gábor és Patachich Ádám kalocsa-bácsi érsekek tevékenységének tükrében (1733-1784)
létesített 10 plébániát,50 és kiadta az addig hiányzó, fontos egyházmegyei előírásokat: a Rituale Romano-Colocensét (1738)51 és az egyházmegyei statútumokat (1738).52 Patachich Gábor ezen a területen is nagy lelkesedéssel kezdett el munkálkodni, de a ferencesek ellenállása, akik a terület lelkipásztori ellátását a török időkben végezték, a paphiány és a túl kevés anyagi forrás nagyon hátráltatták a munkát. Néhány példa jól szemléltetheti az akkor fennálló állapotot. Az első példát az Egyházmegyei Konzisztórium jegyzőkönyvében az 1735-ös évnél találjuk:53 Gara első plébánosi beiktatásának történetéről olvashatunk benne. Patachicb Gábor plébániát alapított a faluban, amelyet addig a ferencesek láttak el. Amikor az érsek ünnepélyesen bevonult Garára, hogy beiktassa az új plébánost, illetve visszavegye a területet a ferencesektől, nagy ellenállással kellett szembenéznie a falu délszláv lakossága, és természetesen a koldulórend részéről. Patachich szerette volna őket először jó szóval meggyőzni, aztán már a királlyal és az egyházi előírásokkal kellett fenyegetőznie. De minden erőfeszítés hiábavaló volt, így cselhez kellett folyamodnia. A falu véneit meghívta magához, és vendégül látta őket, így aztán a bor tette meg azt, amire sem a jó szó, sem a fenyegetőzés nem volt képes. Az ittas lakosok ellenállása semmivé foszlott, és nagy örömmel kiáltották: „Éljen a mi plébános urunk!”54 A másik példát a dunapataji plébánia iratai említik. Dunapataj egy kis mezőváros a Duna mentén, a lakosai akkor döntő részben magyar reformátusok voltak. Patachich Gábor érsek 1737-ben itt is plébániát alapított, amely természetesen zavarta a protestáns közösséget, tiltakozást és ellenállást váltva ki belőlük. A kálvinisták szóban és írásban is kijelentették, hogy nincsen szükségük új (azaz katoli50 Bácsalmás, Bácsújlak (Backo Novo Selo), Bezdán (Bezdan), Csátalja, Dunapataj, Dusnok, Gara, Jánoshalma, Kecel és Nemesnádudvar. Az akkori Főegyházmegye déli része jelenleg Szerbiában található, és a Szabadkai Egyházmegyéhez tartozik (vö. az egyes helyek zárójelben közölt elnevezéseit). 51 Rituale Romano-Colocense, seu formula agendorum in administratione sacramentorum et caeleris Ecclesiae publicis functionibus rite obeundis observanda. Ac in usum Colocensis, et Com-Provincialium Dioecesium accomodata, et utilibus additamentis aucta. Authorilate, opera, et impensis Reverendissimi P. D. Gabrielis Hermanni Dominici miseratione divina Metropolitanae Colocensis, et Bacsiensis canonicae unitarum Ecclesiarum Archi-Episcopi, Budae 1738. 52 KFL I.l.a. Visitatio canonica, Acta generalia, Statuta Dioecesana 1738. 53 KFL I.l.e.A) 1. Prolocollum De terminaliorum Venerabilis Consistorii Colocensis 1733-1745. 27-30. 54 Ibidem 30. 129