Fodor György - Török József - Tusor Péter (szerk.): Felekezetek az Igazság szolgálatában: történelem, teológia, önazonosság (1500-2000) - Studia Theologica Budapestinensia 34. (2009)

II. Egyházi autonómia és episzkopátus Erdélyben-Magyarországon (Church Autonomy and Episcopacy in Transylvania-Hungary) - Véghseő Tamás: Az unió ügye Magyarországon a 17. század második felében: Kollonich Lipót bíboros és a munkácsi püspökség betöltésének kérdése

kívánta megvalósítani, amit éppen azokban a hónapokban fejtett ki írásban a híres Einrichtungswerk ben. Ebben világosan megfogalmazza, hogy a görög katolikusokat nem célszerű a latin klérussal egy szinten kezelni, s a görög katolikus püspököket alá kell rendelni a római katolikus főpapoknak.8 Minthogy ezek az elképzelések ellentétesek voltak az 1646-os ungvári unió szellemiségével, Kollonichnak olyan emberre volt szüksége, aki feltétlenül élvezi a bizalmát és végrehajtja utasításait. Másrészt a bécsi udvar érdekeinek is ellentmondott volna az, ha a királyság területén belül szerveződő görög katolikus egyházra a lengyelországi görög katolikus egyház gyakorolt volna befolyást. Ez a félelem nem volt alaptalan, mivel a kijevi görög katolikus érsekektől nem állt messze az a gondolat, hogy joghatóságukat kiterjesszék a munkácsi egyházmegyére is.9

Mindazonáltal Rafaelé érseket - nagy valószínűséggel botrányos viselkedése miatt10 11 -mindössze négy hónap után visszahívták Bécsbe. Tehát ez a kísérlet is kudarcba fulladt.

III. Kollonich magatartása De Camillis püspöki szolgálata alatt

Kollonichnak újabb jelölt után kellett néznie. Információt kért az egri és a váradi püspöktől," s az 1689-es konklávé alkalmából személyesen a Propaganda Kongregáció bíborosaitól. A Kongregáció egy tizennégy névből álló listát adott át Kollonichnak, akiket alkalmasnak véltek a püspöki méltóságra.12 Meten közülük görögök, heten pedig rutének. A rutén nyelv ismerete - nyilvánvalóan Kollonich akaratából - fontos szempont volt a lista összeállítója számára. A lista élén Joannes Josephus De Camillis áll, akiről megjegyzik, hogy jártas az illyr (szláv) nyelvben, míg a többi görög származású jelöltről legfeljebb csak állítják, hogy valószínűleg képesek megtanulni a rutén nyelvet.

8 VARGA J. János, Herendezkedési lemezetek Magyarországim a Imiik kiűzésének korában.

Az Einrichlungswerk, Századok 125 (1991) 449-488.

9 HODINKA, A munkácsi göriig-kallwlikus püspökség íörlénele, 362-363.

10 Knlczycky helynök leveleiben részletesen beszámol az érsek viselt dolgairól. Vö.

6. sz. lábjegyzet.

11 HODINKA Antal, A munkácsi görög szerlarlású püspökség okmánytára, 1458—1715,

Ungvár 1911, 277.

12 Prímási Levéltár (PL), Archivum Ecclesiasticum Vetus, 338/9.

M2