Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Erdő Péter: Családjog az egyházban
66 Erdő Péter a tradíció elvén nyugszik. Ez szükségképpen van így, hiszen e világnézet az isteni kinyilatkoztatáson alapul. Nem az a kérdés tehát, hogy szerintünk mi a logikus vagy mi a meggyőző, hanem az, hogy egy tanítás valóban a krisztusi kinyilatkoztatásból ered-e, valóban az ő életére, halálára, feltámadására támaszkodik-e. Azt mondhatjuk tehát, hogy egyes kérdéseket inkább a történelmi tanúbizonyságok, mintsem filozófiai érvelés alapján kell mérlegelnünk. A pápa olykor a privilégium paulinum analógiájára felbont házasságot favorfidei, a hit javára. Ez a lehetőség ugyancsak érvényes, de nem szentségi házasságok esetén áll fenn. Ilyenkor viszont nem pusztán az a tény teszi lehetővé az új házasságot, hogy valaki egy katolikussal házasságot kötött, és az már nem hajlandó vele együtt élni, hanem egy külön pápai leirat. Azonban az alaphelyzet ugyanaz, vagyis fennállt egy érvényes, de nem szentségi házasság — nem voltak ugyanis mindketten keresztények —, ám utána tönkrement az életközösség, és a hit javára egy újabb házasság készül, amit külön pápai intézkedés lehetővé tehet. Térjünk át most a rokoni jog kérdésére. Jól tudjuk, hogy az egyházjog ismeri a rokonság fogalmát, és jogi következményeket tulajdonít neki. Rokonok azok a személyek, akik közös őstől származnak. Ez teljesen kielégítő definíció. Közelebbről azonban többféle rokonsági fajtáról beszélhetünk. Vannak rokonok, akik úgy származnak közös őstől, hogy közben egyikük a másiknak is leszármazottja. Ekkor egyenes ági rokonokról beszélünk. Ha az előbb jelzett eset nem áll fenn, akkor oldalági a rokonság. A rokonságnak néhány vonatkozásban a házasságjogon kívül is van jelentősége, pl. az egyházmegyei vagyonkezelő tisztségét a püspök bizonyos fokúnál közelebbi rokonaira nem bízhatja. A vérrokonság legfontosabb hatása azonban az, hogy házassági akadály tárgyát képezi. Egyenes ágon rokonok között mindig érvénytelen a házasság, oldalágon pedig az érvénytelenítő akadály jelenleg az oldalág negyed fokára terjed ki, azaz az unokatestvén viszony szintjére, de ez alól felmentés adható; a másodfokú oldalági rokonság, azaz az édestestvérek közötti akadály azonban már nem hárítható el felmentéssel. Még egy, a rokonsághoz hasonló, s szintén a házasság következményeihez vagy annak a tágabb köréhez tartozó összefüggésről kell szót ejtenünk: a sógorságról, mely házastársak rokonai között fennálló viszonyt jelent. A sógorság az egyik házastárs és az ő házastársának rokona között áll fenn. Ebben az esetben is beszélünk házassági akadályról, de már csak az egyenes ági sógorság esetén; tehát pl. ha valaki megözvegyül, nem veheti el az anyósát, mert az egyenes ágú sógornak számít. A sógorság ugyanakkor olyan kapcsolatnak is számít, amely bizonyos esetekben kizárja a vagyonkezelői kinevezés megengedettségét. Egy újabb fontos családjogi fogalom a törvényes rokonság, a cognatio legali. E fogalom örökbefogadáson alapuló jogviszonyt jelent. A kánonjog ilyen rokonságról fogadó szülők és fogadott gyermek vonatkozásában ill. a fogadó szülők gyermeke(i) és a fogadott gyermek vonatkozásában beszél. Az örökbefogadás jo
