Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Erdő Péter: Családjog az egyházban
53 Erdő Eéter Családjog az egyházban A címben megjelölt téma egyházjogi jellegű. Reményem szerint ebből a nézőpontból is bemutatható a házasság teológiai dimenziója és azok az alapvető pasz- torális üzenetek, amelyek ebből fakadnak. így az egyházi Tanítóhivatalnak a házasságról mint communióról és a családról mint a házasságra épülő communióról szóló megnyilatkozásai is — talán kivétel nélkül — szóba kerülhetnek. „Egyházi családjog” című könyv nemcsak a magyar, de a nemzetközi piacon sem igen található. Talán kivétel lehetne Sálka László pozsonypüspöki plébános úrnak a licencia dolgozata, amelyet Kánonjogi Intézetünkben készített nemrégiben, és amelyre a jelen előadásban is nem kis mértékben támaszkodunk. Miért nincsen külön szakirodalom az egyházi családjogról? Miért csak a házasságjogról van? Ennek fő oka az a tény, hogy sem az 1917-es, sem a jelenleg hatályos Egyházi Törvénykönyv nem különböztette meg szerkezetileg a családról szóló normákat, hanem a szentségek sorában a házasságról szólt, azt szabályozta részletesen. Mégis, az 1980-as Püspöki Szinódus különösen is rámutatott arra, hogy az Egyház mennyire tudatosította a család fontosságát, egyben azokat a veszélyeket is hangsúlyozta, amelyek a családot fenyegetik. Az Egyház törekszik védeni és segíteni a családokat, és ezek a törekvések egyrészt a lelkipásztori, másrészt a teológiai figyelem növekedésével járnak, harmadrészt pedig az egyházjog szerény eszközeivel is kapcsolatosak. Amikor családjogot kérünk számon a kánoni jog rendszerén, vagy azt kérdezzük, hogy elszórtan mégis milyen családjogi jellegű normák vannak benne, akkor először azt kell tisztáznunk, hogy mi is a családjog. Ezt pedig a világi jogrendszerekből tudjuk rekonstruálni. A világi jog a családjogot külön egységnek tekinti, amely azokat a jogviszonyokat szabályozza, melyek közös elődtől származó személyek illetve házassági kapcsolatban álló férfi és nő valamint a jogszabály által a családba vérségi kötelék vagy házassági kapcsolat nélkül beillesztett személyek között állnak fenn. A családi köteléket jogi tények alakítják. Ilyen a házasság megkötése, ilyen a leszármazás, de lehet kivételesen más jogi tény is, például az örök- befogadás. A tárgyi értelemben vett családjog három nagy területre tagozódik: Az első a házassági jog vagy házasságjog, amely a házasság megkötésére, a házasságból eredő jogokra és kötelezettségekre, illetőleg a házassági jogviszony megszűnésére és érvénytelenségére vonatkozó szabályokat tartalmazza.
