Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Deák Viktoria Hedvig OP: Krisztus öntudatának kérdése Bernard Lonergan műveiben
Deák Viktória Hedvig 45 tároz, mert megértette a miértet. A harmadik szint a racionális tudatosság, azaz a reflexió és az ítélet szintje, amikor a kérdés az, hogy az, amit felfogtam, igaz-e vagy hamis. Továbbá az Insight 18. fejezetében Lonergan egy negyedik szintről is beszél, a morális vagy felelős tudatosság szintjéről, mivel az, aki megismer, azonos azzal, aki cselekszik.11* Máshol az alany felől megközelítve Lonergan arról is beszél, hogy ha valaki mélyen alszik vagy kómában van, akkor potenciálisan tudatos alany. A tudatosság legkisebb foka már akkor megjelenik, ha valaki alszik és közben álmodik. Bár az egyén tudat(osság)a változik tudatos cselekedetei természetének megfelelően, mégis egységet alkot. Ha a cselekvő alanyban nem lenne egység, akkor lehetetlen lenne a megismert tárgy egysége is. A tudat tehát a cselekvő alany sajátossága: nem az egyes cselekedetek tudatosak, hanem a cselekvő, aki tudatosan részese a cselekedeteknek. Az öntudat tehát nem önmagunknak tárgyként való szemlélése, hanem „a megismerés cselekedeteinek sajátossága, mely különbözik a megismerés folyamatának más és más szintjein”.15 16 17 Nem két lépésről van tehát szó, amikor az alany először cselekszik, aztán reflektál erre, hanem inkább a cselekvő alany van jelen önmaga számára saját cselekedetében. A tudat nem ad hozzá semmit sem a létezőhöz, hanem az ontológiai tökéletesség egy fokát jelzi. Lonergan az öntudat Insigbt-ban kidolgozott elméletét használta fel Krisztus öntudatával kapcsolatban a De Constitutione ötödik és hatodik részében. Itt az emberi öntudat magyarázatából indul ki, amelyet a következőképpen határoz meg: „Conscientia est sui suorumque actuum experientia stricte dicta atque interna.” Ez a szóbanforgó belső tapasztalat olyan alapvető tudatosság, amely kíséri (con- comitatui) megismerő tevékenységünket; praevia-nak és informis notitia-nzk is nevezi, mert az értelmi keresés, ezen belül a reflexív önismeret (amit sokan összekevernek az öntudattal) feltételezi a meglétét. Lonergan említi az öntudat egy másik leírását: öntudat mint sui-praesentia-sibi.17 Máshol részletesebben kifejti, mit ért ezen. Az Understanding and Being (Megértés és lét) című kötetben, amely az Insight- ról tartott előadásait tartalmazza, háromféle jelenlétről beszél:18 az első a materiális jelenlét, ahol nincs szó megismerésről. Ilyen pl. egy szék jelenléte a szobában. A második a valakinek való jelenlét, így például a tárgy jelenléte az alany számára. A harmadik értelemben véve a jelenlét az alany önmagának való jelenléte. A másik nem lehet jelen nekem, ha én nem vagyok jelen a magam számára: „...Ez egy másik dimenzióban való jelenlét, amely kíséri a tárgy jelenlétét, vele kölcsönhatásban áll, és ellentétes vele. A tárgyak azáltal vannak jelen, hogy fi15 Insight, 622-623. 16 Insight, 350. 17 Vö. De Constitutione, 98. 18 Vö. Understanding and Being, 15—17, De \/erho incarnato, 272.
