Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)

Deák Viktoria Hedvig OP: Krisztus öntudatának kérdése Bernard Lonergan műveiben

44 Deák Viktória Hedvig fogalmazás, reflektálás, az adatok mérlegelése, ítéletalkotás. Ezen tevékenységek egyikét sem lehet önmagában emberi megismerésnek nevezni.”11 Ennek a struktúrának az alapvető elemei: tapasztalat, megértés, ítélet (ahol a kérdés: an sit?). Mindhárom elengedhetetlen, de a megismerés nem egyszerűen ennek a három tevékenységnek a kombinációja, hanem materiálisán és formáli­san is dinamikus: „Saját magát állítja össze és hozza létre. Összegyűjti saját ma­gát, az egyik rész előhívja a következőt, amíg egész nem lesz.”12 Mit ismerünk meg, amikor megismerünk? A létet, ami a megismerés puszta vágyának tárgya: „A megismerés vágyán azt a dinamikus irányulást értjük, amely a megértést és reflexiót célzó kérdésekben nyilvánul meg. [...] Ez az az elsődleges és átható len­dület, amely a megismerés folyamatát előre viszi az érzékeléstől és elképzeléstől a megértésig, a megértéstől az ítéletig, az ítélettől a helyes ítéletek összefüggő egészéig, amelyet tudásnak nevezünk.”13 Lonergan ezután beszél a tudat(osság)ról, amely a megismerés struktúráját al­kotó elemek immanens sajátossága. Erről az Imight 11. fejezete szól. Először is, a tudatot meg kell különböztetni egyfajta belső nézéstől. A mindennapi ember gyakran gondolja azt, hogy a megismerés ránézés valamire, így az öntudat is egy­fajta tudás, valamiféle önmagunkba nézés. Másodsorban a tudat az, amely meg­különbözteti a tudatos és tudattalan cselekedeteket. Az öntudat a megismerő te­vékenységekben lévő immanens tudatosság, amely nélkül a cselekvés öntudatlan (mint pl. a biológiai folyamatok). „Tudatos cselekvésen nem olyan cselekvést ér­tünk, amelyre valaki figyel; a tudatosságot lehet fokozni azzal, ha figyelmünket a tartalomról magára a cselekvésre fordítjuk, de a tudat(osság) nem ettől a változ­tatástól jön létre.”14 Például, ha egy könyvet olvasok, akkor a könyv tartalmára figyelek, és egyúttal jelen vagyok a magam számára olvasóként. Ha megállók és reflektálok olvasásom tényére, akkor ez az önmagamnál-lét eléri figyelmemet és a tudásom tárgya lesz. Nem csak a megismerő, hanem például az akarati cselek­vések is tudatosak. Harmadsorban Lonergan beszél a tudatosság szintjeiről is: a tudat nem stati­kus önmagánál-jelenlét, hanem dinamikus. A tudatosság szintjei elsősorban az önmagának való jelenlét különböző módjait vagy minőségeit jelölik. Az Insight- ban Lonergan három tudati szintről beszél: az első az empirikus, amely az érzé­kelés, elképzelés sajátossága. A második szint az értelmi tudatosságé: ezen a szin­ten valaki úgy van jelen önmaga számára, mint aki megért, megfogalmaz, kifejez; azaz itt a megértés tudatosságáról van szó egv olyan valaki esetében, aki megha­11 Cognitional Structure, in Collection, Papers by Bemard Lonergan, szerk. F.E. CROWE—R.M. DORAN (CWL 4) University of Toronto Press, Toronto 21988, 205—221. 12 Cognitional Structure, 207. 13 Insight, 372. 14 Insight, 345.

Next

/
Thumbnails
Contents