Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Deák Viktoria Hedvig OP: Krisztus öntudatának kérdése Bernard Lonergan műveiben
Deák Viktória Hedvig 41 tafizika elvetését értem, hanem belefoglalását egy alap-vető metodológia dinamikus egységébe.”3 Ezt a „túllépést” a krisztológia terén Lonergan már a De constitutione.. .-ben, valamint a De Verbo incarnato 10. tételében elkezdte. A hatvanas években Lonergan a kanti kritikán túl szembesül a hermeneutika és a történeti kritika támasztotta kihívásokkal is: „Az új kihívás a Geistesmssenschaften-bő\ jött, a hermeneutika és a történelem problémáiból, abból az igényből, hogy ezeknek a területeknek a 19. század eredményeit integráljam a katolikus vallás tanításával és a katolikus teológiával.”4 Ennek eredménye a Method in Theology. Sajnos Lonergan a hetvenes években — a Method jelezte fordulata után — nem foglalkozott újra szisztematikusan a krisztológiával és ezen belül Jézus öntudatának kérdésével. Korábbi munkáinak korlátáiról és értékéről ezt mondta: „Nos, ezek [a latin nyelvű művek] gyakorlati céllal készültek, amelyeket akkor kell megírni, ha valaki egy 650 fős évfolyamot tanít. [...] Ezek ahhoz az időszakhoz tartoznak, amikor a helyzet, amelyben voltam, reménytelenül elavult volt, de még nem szüntették meg — azóta már megszüntették [...] De vannak jó nagy darabok azokban a könyvekben, amelyekről úgy gondolom, hogy maradandóan érvényesek.”5 Krisztus öntudatának kérdése filozófiai és teológiai problémák találkozása. Teológiailag nyilvánvalóan összetett, hiszen a krisztológián kívül a szentháromságtan is belefoglalódik. Filozófiai tekintetben tipikusan modern kérdésről van szó, amelynek a felmerüléséhez szükség van a modern filozófia szubjektumhoz fordulására, amely a szubjektumról mint tudatról beszél és nem mint személyről, valamint a modern pszichológia eredményeire.6 Bizonyos értelemben anakronisztikusnak tűnhet ezért, ha modern fogalmainkkal olyan problémákat kutatunk, amelyek Jézus korában nem merültek fel. De a Szentírás sem beszél személyről és természetről, mégis az egyház ezeket a fogalmakat használta fel, amikor a történeti fejlődés ezt szükségessé tette. Hasonló módon, lehetséges, hogy Jézus öntudatáról kijelentéseket tegyünk, hiszen ez valóban kérdést jelent sok keresztény számára. 3 Christo/ogy Today: Methodological Reflections, in A Third Collection. Tapers by Bernard J.F. Lonergan, S.J., szerk. CROWE, Paulist Press, New York / Mahwah 1985, 76. 4 Insight Revisited., in A Second Collection: Papers by Bernard J.F. Lonergan, SJ, szerk. RYAN, W.F.J. / TYRELL, B.J., Darton, Longman&Todd, London 1974, 277. 5 An Interview with Fr. Bernard Lonergan, in A Second Collection, 211—212. 6 „Azonban éppen a klasszikus ontológia értelmében lenne hiba, ha alapvető ellentétet látnánk a személy ontológiai értelmezése, és az öntudatból kiinduló modern értelmezés között. Az ontológia ismert axiómája — ens et verum convertuntur — éppen eredetében kapcsolja össze a létet és a tudatot. Ezért lehetségesnek kell lennie, hogy eljussunk a személyes tapasztalat fenomenológiájából a személy ontológiai lényegéhez.” KASPER, W, Jésp/s a Krisztus, Vigilia, Bp. 1996, 280.
