Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem.: Fordulópont az egyetemes zsinatok történetében Nyugaton a XIII. században
340 Szuromi Szabolcs Anzelm értve az egyetemes zsinatokat is (vö. III. Lateráni Zsinat 7. kánon)74 határozottan felléptek ellene. A IV. Lateráni Zsinat simóniaellenes intézkedései alapvetően az egyházi hivatalok betöltése kapcsán gyakorolt anyagi visszaélésekkel foglalkoznak.75 Ez azonban a simónia fogalmának csak egyik, leszűkített értelme. Az Apostolok Cselekedeteiben szereplő Simon mágus76 nevére és tevékenységére visszanyúló elnevezés általános jelentése: lelki javak vétele illetve eladása, amelynek pontos meghatározását először Nagy Szent Gergely pápánál (590-604) olvashatjuk. Jelentheti a szentség kiszolgáltatásáért, a szent hatalommal összefüggő feladatért vagy hivatal elnyeréséért pénzben vagy más formában kapott ajándék elfogadását, szolgálatok elvégzését vagy pedig egyszerűen a személy ügyében való közbenjárást. A simónia bűnébe eső egyházi megítélése nagyon szigorú, hiszen már Nagy Szent Gergely pápa szerint is az ilyen személyt úgy kell tekinteni, mint eretneket.77 Ez a radikális vélemény logikusan következik az egyház működését és tevékenységét megalapozó krisztusi, úgynevezett nagy missziós parancsból (Mt 28,19-20), mellyel Jézus küldi az apostolokat, hogy tegyenek tanítványává minden népet, megkeresztelvén őket az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében. A XI. Toledói Zsinat (675) 8. kánonja, éppen ezért a simónia kapcsán kifejezetten felhívja a figyelmet Jézus szavaira, hogy amit ingyen kaptak, ingyen is adják át.78 Ez a kánon mind Chartres-i Szent Ivó műveibe,79 mind pedig a Decretum Gratiani-ba bekerül.80 Mivel az egyházban a legfőbb cél tehát a lelkek üdvösségének az előmozdítása, és ezt a célt hivatott szolgálni az egyes szentségek kiszolgáltatása, de a papszentelésből fakadó szent hatalom gyakorlása is, az egyház tevékenységével lényegileg nem férhet össze a simónia egyetlen formája sem.81 Az utolsó kánonok kifejezetten az izraeliták és muzulmánok keresztény társadalmon belüli helyzetével foglalkoznak. Ezek a rendelkezések tiltják az uzsorás izraelitákkal való kereskedelmet.82 A 68. kánon pedig az izraeliták és a szaracé- nok számára a keresztényekétől megkülönböztető ruha viselését teszi kötelező74 Vö. COD 214-215. 75 Vö. 63-66. kánonok. DS 820. 76 Vö. Ap. Csel. 8,18-21. 77 A kérdésről részletesen vö. SZUROMI, A temetésre vonatkozó egyházfegyelem, 184-191. 78 Vö. Mt 10,8. 9 1093 és 1095 között. Vö. ERDŐ, A% egyházjogforrásai, 155-158. 80 Vö. Chartres-i Ivó Decretum 1. 37; 5. 126; Tripartita II. 42. 4; C. 1 q. 1 c. 101. 81 Nem tévesztendő össze a simónia az egyes szentségek kiszolgáltatásakor a papnak adott adománnyal. Ezekben az esetekben meghagyással összekapcsolt ajándékozásról van szó, azaz a pap nem az anyagi ellenszolgáltatás fejében végzi el a szentség, vagy szentelmény kiszolgáltatását. vö. ERDŐ P., Egyházjog, 465. Az így felajánlott összeg hozzájárulás az egyház feladatának végzéséhez. Erre példa a miseadomány, de a temetéskor a hozzátartozók által adott összeg, amely már részét képezi az elhunytért való közbenjárásnak. SZUROMI A halálra való felkészülés 224-225. 82 Vö. 67. kánon.
